Az asztmás betegségben szenvedőknek életminőségük javulása érdekében oda kell figyelniük, hogy minél jobban elkerüljék az allergének jelenlétét környezetükben, otthon és munkahelyükön egyaránt.


Otthon, otthon, édes otthon


Az emberek legtöbbje otthonát "szentélynek", igazi oltalomnak tartja, ahol megnyugodhat, regenerálódhat, feltöltődhet, és talán kicsit el is bújhat a mindennapok zűrzavara elől.
Hogy az otthon nyugalmat sugárzó varázsa az asztmások számára is megvalósuljon, bizony néhány dolgot nem árt szem előtt tartaniuk. Túlzás nélkül állítható, hogy a betegoktatás az asztma kezelésének egyik sarkalatos pontja.
Ha az
asztmás megismeri betegségét, és "megtanulja" kezelését, nagyban hozzájárulhat a számára káros hatások elkerülésére, tudatos kizárására, kiszűrésére. Fontos tehát a megfelelő környezet kialakítása.
A lakásokban szinte mindenütt megtelepszik a por. Ha nem is tudjuk teljesen pormentessé varázsolni, azért időnként portalanítsunk nedves ruhával, és lehetőségek szerint csökkentsük a lakás apró-cseprő "porfogóit". A lakásban csak olyan növényeket, virágokat tartsunk, amelyek nem irritálják az allergiás, asztmás családtagokat. Egy "jól irányzott" születésnapi csokor, tele erős illatú virágokkal - például liliom - bizony okozhat kellemetlenségeket.
Az egészséges szép otthonhoz hozzátartozik a friss levegő is, éppen ezért a lakás elhasznált, áporodott levegőjét érdemes gyakran felfrissíteni.

network.hu
Az
asztmások környezetében tilos a lakásban történő dohányzás. A dohányfüst-mentes környezet biztosítása létfontosságú az asztmás beteg számára. A dohányfüst fokozottan hozzájárul a tüdő hörgőinek beszűküléséhez, így asztmás rohamot válthat ki. Vigyázzunk, a passzív dohányzás is éppoly veszélyes, mint az aktív dohányzás. Súlyos asztmában szenvedők, ha elhagyják a lakást, előtte mindig becsúsztatják a zsebükbe az orrsprayt, mert emelkedőn, lépcsőn, nyirkos, dohos lépcsőházakban, aluljárókban könnyen kaphatnak asztmás rohamot. A háttérben meghúzódó lelki problémák, stresszes életvitel, családi gondok is komolyan hozzájárulhatnak az asztmás állapot romlásához, de ha ezen megfelelő eszközökkel segíteni tudnak, az az asztma javulásához is vezethet.



Forrás: hazipatika.com

Bookmark and Share

Fejlettek betegsége...,
2004-ben készítették azt a globális felmérést (Global Burden of Asthma Report), melyből világosan kitűnik, hogy az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség szerte e világon, még aggasztóbb azonban, hogy a betegszám rohamosan növekszik. Orvosok és szociológusok egyetértenek abban, hogy minden valószínűség szerint a fokozódó urbanizáció szaporítja a betegek számát. Erre bizonyíték, hogy az ipari nagyhatalmak, az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland regisztrálták a legtöbb beteget, de ugyancsak érintettek a rohamosan iparosodó országok is, Brazília, Peru, Dél-Afrika. Valamivel kevesebb az asztmások aránya Oroszország és Kína területén, az iparosodottabb régiók azonban itt is kimutathatóan érintettebbek.

...de az elmaradottabbak halnak bele!
Az asztma súlyosságát és az általa okozott halálesetek számát tekintve azonban fordított a helyzet. Amint ez várható, a fejlődő országokban kevesebb ugyan a beteg, megfelelő színvonalú kezelés híján azonban sokkal súlyosabb formában jelentkezik a kór, és viszonylag sokan vesztik életüket halálos kimenetelű asztmaroham miatt. Ennek megfelelően Kanadában, Nagy-Britanniában és Finnországban alig hal meg valaki asztmában, az amúgy kevésbé sújtott ázsiai országokban vagy Mexikóban viszont sok halálesettel kell számolnunk.

Bookmark and Share

Megelőzés 
 
Az asztmás megbetegedés megelőzése az allergiás eredetűeknél családi hajlam esetén egész kicsi gyermekkorban kezdődik. A lehetséges és gyanús allergének tudatos elkerülésével, illetve mindenféle allergiás tünet szakszerű kezelésével. A már kialakult betegségben a nehézlégzéses rohamok szintén az ismert kiváltó tényezőket kell elkerülni. Ha terhelésre jelentkezik, akkor előzetes gyógyszerbevétellel lehet kivédeni a rohamot.

Gyógyulási esélyek 
 
Mivel az asztma genetikai adottságok talaján álló hajlam esetén jelentkezhet, az asztmás, szénanáthás betegeket meggyógyítani egyelőre nem lehet, de tüneteiket, panaszaikat, s főleg az ezek mögött álló és elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat meg lehet állítani, vagy meg lehet szüntetni.
Az elmúlt évek során egyértelműen bebizonyosodott, hogy az enyhe asztmás betegeknél a korán elkezdett inhalációs, gyulladáscsökkentő szteroid-kezelés közel felére csökkentette az asztmás rohamok számát, és késleltette vagy megakadályozta a súlyos nehézlégzés kialakulását, az asztma súlyosbodását.
A kezelések eredményeképpen a legtöbb érintett lényegében egészséges életet élhet, csak ezért az egészségért többet kell tenniük, mint az átlagembernek. Szinte fél gyógyulás, ha valakinek nem kell állandó betegségtudattal élnie.

 

 

 

Forrás: hazipatika.com

Bookmark and Share

Diagnózis 
 
Hiába egyértelműek a tünetek, a betegség eredetének kiderítése miatt mindig alapos kivizsgálás szükséges, melynek alapvető része az allergiás háttér megkeresése, illetve kizárása.
Az asztma diagnózisának felállítása, illetve a betegség súlyossági stádiumának meghatározása részben a betegek tünetei, részben részletes légzésfunkciós vizsgálatok alapján történik.
A vitálkapacitás-mérés tünetmentes betegeknél mutathat normális értékeket, aktív mozgás után azonban - gondoljunk a futás után jelentkező asztmás köhögésre - a kilélegzett levegő áramlási sebessége a terhelés előtti értékhez képest mintegy 20 %-kal csökken. Ezért a vizsgálathoz valamilyen fizikai teljesítményre kérik meg a pácienseket.

 

Kezelés 
 
Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése.
A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek (pl. béta-adrenerg receptor agonisták, teofillin) másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2 perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5, sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. A hatóanyagok orvos által adagolhatók tablettában - szájon át - vagy injekció formájában is. A hörgőtágítók túladagolása veszélyes lehet.
A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak, de nem helyettesíthetik az inhalációs szteroidokat, amelyek az asztma alapját képező - sokszor allergiás eredetű - gyulladás csökkentésére, illetve ezzel együtt a tünetek megelőzésére alkalmasak, és így a mai modern asztma kezelés alapját jelentik. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (szteroidok) a különböző korszerű inhalációs (belégzési) technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát.
A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. A gyógyszerek adagolása az asztmás súlyossági stádiumoknak - a tünetek gyakorisága és a légzésfunkciós értékek alapján - megfelelően különböző.
Jelenleg a legkorszerűbb gyógymódnak számít a gyógyszerek száraz por formájában történő belélegzése. 4-5 évnél fiatalabb gyerekek számára a hajtógázas spray vagy az elektromos porlasztó jelenti a megoldást.
Ma már az a cél, hogy a hörgőtágítót és a gyulladáscsökkentőt lehetőleg egy készülékből tudja magának adagolni a beteg.
Enyhe esetben a tünetekért elsősorban felelős hisztamin ellen ható gyógyszerek is elegendőek szénanáthás betegnél. Ha azonban naponta több órán át kínzó nátha és orrdugulás jelentkezik, akkor ezt ki kell egészíteni az orrba bejuttatott gyulladáscsökkentő (szteroid) készítményekkel.

 

Forrás: hazipatika.com

Bookmark and Share

Okok   
   
Az
asztmás beteg légútjai túlságosan érzékenyek, és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet virágpor, házipor, illetve a benne lévő atkaürülék, állatszőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés vagy stressz.
A gyulladt nyálkahártya megduzzad, és nyákot választ ki a légutakba. A gyulladt légutakban jelenlévő fehérvérsejtek (hisztamin- és leukotrién-kibocsátása) aktiválódása készteti a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra. A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás ember.

Tünetek   
   
Az 
asztma klinikai tünetei jól felismerhetők: rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Különösen gyermekeknél a nyak és mellkas tájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Lázzal nem jár.
Nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik. A különböző köhögésektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített.
Az asztmás gyulladás hasonló a légcsőhuruthoz, de annál mélyebbre húzódik, és nem, gyógyul, továbbá hátterében nem mutatható ki kórokozó vírus vagy baktérium. A hurutos légutakra jellemző nyálka tovább szűkíti a hörgőket.
A betegek többsége az ún. enyhe, perzisztáló asztma csoportjába tartozik, mely a kezdeti stádiumot jelenti. Tüneteik általában enyhék, körülbelül hetente jelentkeznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétek és a végzetes kimenetelű asztmás rohamok is többségükben ebből a betegcsoportból kerülnek ki.
Ezek a betegek sokszor nem is tudnak asztmájukról, évekig tünetszegények lehetnek, előfordul, hogy csak az elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés (futás, lépcsőzés stb.) hatására megjelenő nehézlégzés okainak keresése kapcsán derül fény az asztmájukra.
A légúti nyálkahártyában maradandó károsodásokhoz és a légzésfunkció beszűküléséhez vezető gyulladás már az asztma korai stádiumában is zajlik, tehát fontos volna minél előbb felkeresni az orvost az asztmagyanús tünetekkel.

Forrás: hazipatika.com

Bookmark and Share

ArecAlba 2010.07.20. 08:00

Az asztmáról 3. rész

 Kezelés

Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése. A hörgőgörcs megszüntetése lényegében tüneti kezelés. A belélegezhető, ma már közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerek (pl. béta-adrenerg receptor agonisták, teofillin) másodpercek múlva hatni kezdenek, 1-2 perc alatt megszüntetik a fulladásérzést, és hatásuk 4-5, sőt a legújabbak esetében 12 órán át tart. A hatóanyagok orvos által adagolhatók tablettában - szájon át - vagy injekció formájában is. A hörgőtágítók túladagolása veszélyes lehet. A hörgőtágítók kiegészítő kezelésként, alkalmanként használatosak, de nem helyettesíthetik az inhalációs szteroidokat, amelyek az asztma alapját képező - sokszor allergiás eredetű - gyulladás csökkentésére, illetve ezzel együtt a tünetek megelőzésére alkalmasak, és így a mai modern asztma kezelés alapját jelentik. Ezek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek (szteroidok) a különböző korszerű inhalációs (belégzési) technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, több nagyságrenddel csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét, valamint a nem kívánatos mellékhatások megjelenésének a kockázatát. A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. A gyógyszerek adagolása az asztmás súlyossági stádiumoknak - a tünetek gyakorisága és a légzésfunkciós értékek alapján - megfelelően különböző. Jelenleg a legkorszerűbb gyógymódnak számít a gyógyszerek száraz por formájában történő belélegzése. 4-5 évnél fiatalabb gyerekek számára a hajtógázas spray vagy az elektromos porlasztó jelenti a megoldást. Ma már az a cél, hogy a hörgőtágítót és a gyulladáscsökkentőt lehetőleg egy készülékből tudja magának adagolni a beteg. Enyhe esetben a tünetekért elsősorban felelős hisztamin ellen ható gyógyszerek is elegendőek szénanáthás betegnél. Ha azonban naponta több órán át kínzó nátha és orrdugulás jelentkezik, akkor ezt ki kell egészíteni az orrba bejuttatott gyulladáscsökkentő (szteroid) készítményekkel.
 
Megelőzés
Az asztmás megbetegedés megelőzése az allergiás eredetűeknél családi hajlam esetén egész kicsi gyermekkorban kezdődik. A lehetséges és gyanús allergének tudatos elkerülésével, illetve mindenféle allergiás tünet szakszerű kezelésével. A már kialakult betegségben a nehézlégzéses rohamok szintén az ismert kiváltó tényezőket kell elkerülni. Ha terhelésre jelentkezik, akkor előzetes gyógyszerbevétellel lehet kivédeni a rohamot.
 
Gyógyulási esélyek
Mivel az asztma genetikai adottságok talaján álló hajlam esetén jelentkezhet, az asztmás, szénanáthás betegeket meggyógyítani egyelőre nem lehet, de tüneteiket, panaszaikat, s főleg az ezek mögött álló és elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat meg lehet állítani, vagy meg lehet szüntetni. Az elmúlt évek során egyértelműen bebizonyosodott, hogy az enyhe asztmás betegeknél a korán elkezdett inhalációs, gyulladáscsökkentő szteroid-kezelés közel felére csökkentette az asztmás rohamok számát, és késleltette vagy megakadályozta a súlyos nehézlégzés kialakulását, az asztma súlyosbodását. A kezelések eredményeképpen a legtöbb érintett lényegében egészséges életet élhet, csak ezért az egészségért többet kell tenniük, mint az átlagembernek. Szinte fél gyógyulás, ha valakinek nem kell állandó betegségtudattal élnie.
 
 
Forrás: hazipatika.hu
Bookmark and Share

ArecAlba 2010.07.15. 08:00

Az asztmáról 2. rész

Tünetek

Az asztma klinikai tünetei jól felismerhetők: rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Különösen gyermekeknél a nyak és mellkas tájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Lázzal nem jár. Nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik. A különböző köhögésektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített. Az asztmás gyulladás hasonló a légcsőhuruthoz, de annál mélyebbre húzódik, és nem, gyógyul, továbbá hátterében nem mutatható ki kórokozó vírus vagy baktérium. A hurutos légutakra jellemző nyálka tovább szűkíti a hörgőket.

A betegek többsége az ún. enyhe, perzisztáló asztma csoportjába tartozik, mely a kezdeti stádiumot jelenti. Tüneteik általában enyhék, körülbelül hetente jelentkeznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétek és a végzetes kimenetelű asztmás rohamok is többségükben ebből a betegcsoportból kerülnek ki. Ezek a betegek sokszor nem is tudnak asztmájukról, évekig tünetszegények lehetnek, előfordul, hogy csak az elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés (futás, lépcsőzés stb.) hatására megjelenő nehézlégzés okainak keresése kapcsán derül fény az asztmájukra. A légúti nyálkahártyában maradandó károsodásokhoz és a légzésfunkció beszűküléséhez vezető gyulladás már az asztma korai stádiumában is zajlik, tehát fontos volna minél előbb felkeresni az orvost az asztmagyanús tünetekkel.

Diagnózis

Hiába egyértelműek a tünetek, a betegség eredetének kiderítése miatt mindig alapos kivizsgálás szükséges, melynek alapvető része az allergiás háttér megkeresése, illetve kizárása. Az asztma diagnózisának felállítása, illetve a betegség súlyossági stádiumának meghatározása részben a betegek tünetei, részben részletes légzésfunkciós vizsgálatok alapján történik. A vitálkapacitás-mérés tünetmentes betegeknél mutathat normális értékeket, aktív mozgás után azonban - gondoljunk a futás után jelentkező asztmás köhögésre - a kilélegzett levegő áramlási sebessége a terhelés előtti értékhez képest mintegy 20 %-kal csökken. Ezért a vizsgálathoz valamilyen fizikai teljesítményre kérik meg a pácienseket.

 
 
Forrás: hazipatika.hu
Bookmark and Share

ArecAlba 2010.07.13. 08:00

Az asztmáról 1. rész

 Rövid leírás

Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni.


Előfordulás

Magyarországon az össznépesség 2-3 %-át érinti az asztma. Gyermekek között a gyakoriság országosan még nem éri el az egy százalékot, de a betegek száma folyamatosan nő. A kezeletlen légúti allergiások 20-40%-a idővel asztmás lesz. Az ESKI 2000 évi adatai alapján mind a férfiaknál, mind a nőknél Észak-Alföldön legmagasabb az asztmában szenvedők száma. Legalacsonyabb százalékos megbetegedést a férfiaknál Nyugat-Dunántúlon, a nőknél Dél-Dunántúlon regisztráltak. 

Okok

Az asztmás beteg légútjai túlságosan érzékenyek, és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet virágpor, házipor, illetve a benne lévő atkaürülék, állatszőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés vagy stressz. A gyulladt nyálkahártya megduzzad, és nyákot választ ki a légutakba. A gyulladt légutakban jelenlévő fehérvérsejtek (hisztamin- és leukotrién-kibocsátása) aktiválódása készteti a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra. A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás ember.


Forrás: hazipatika.hu

Bookmark and Share

Allergia, asztma
Szinte mindennap halljuk és magunk is használjuk ezeket a fogalmakat. Nem csoda, hisz a betegek számának növekedése magával hozta azt a jelenséget, hogy ezek a szavak az orvosi szakzsargonból mindennapi szótárunk részévé váltak. De mennyire tudatosan használjuk ezeket a fogalmakat, tisztában vagyunk-e pontos jelentésükkel? Mindennapi orvosi tevékenységem során úgy érzékelem, hogy még a tünetes betegek nagy része sincs tisztában e szavak hátterével.
 
Allergia
Minden ember folyamatos kölcsönhatásban él környezetével. Az egészséges emberek minden konfliktus nélkül együtt élnek környezetük adottságaival, vagy sokszor kellemes ingerekként élik meg azokat. Gondoljunk csak egy virágos nyári rét illatorgiájára, egy kellemes parfümillatra. Az allergiás egyén ezekre a környezeti ingerekre (vagy ezek egy részére) fokozott válaszkészséggel reagál. Lényegében egy külső idegen anyaggal szembeni felfokozott védekezőkészség az, amit az egyén már betegségként érzékel. Önmagában az a kijelentés, hogy "allergiás vagyok" nem sok információt hordoz. Az allergiás hajlam mindig valamilyen környezeti tényezőre pl. virágporra, atkára, állati szőrre irányul. Tehát akkor jelentkeznek tünetek, amikor az allergiás beteg azzal az anyaggal találkozik amire túlérzékeny. Ez természetesen magában rejti azt a gondolatot is, hogy az allergiás egyén sokszor lehet tünetmentes állapotban. Fontos jellemzője az allergiás betegségnek az is, hogy melyik szervben okoz tüneteket. Eszerint allergiás nátháról, allergiás kötőhártya -gyulladásról, allergiás csalánkiütésről, allergiás asztmáról stb . beszélünk.
 
Asthma
Az asztma (asthma) orvosi meghatározás szerint a légutak idült, immunológiai mechanizmuson alapuló gyulladása. Számos tényező vezethet asztma kialakulásához. Az allergének csak részben tehetők ezért felelőssé. Lényegében felfoghatjuk civilizációs betegségként is, hiszen sok olyan tényező tehető felelőssé kialakulásáért, mely az urbanizáció hozadéka. A soktényezős, részben örökletes betegség kórtani háttere azonban minden esetben ugyanaz: a légutak nyálkahártyájának vizenyője, a légúti simaizmok fokozott tónusa, görcsös állapota, valamint a gyulladásos sejtek fokozott megjelenése a légutakban. A már kialakult asztmára számos környezeti inger (pl. gőzök, gázok belégzése, illatanyagok, légúti vírus fertőzések), vagy belső tényező (pl. lélektani hatások, akár egy jóízű nevetés, vagy ijedt lelkiállapot), fokozott fizikai terhelés van kifejezetten rossz hatással. Az asztmás beteg nem mindig fullad. Jellemző rá a jó, tünetmentes, illetve kisebb-nagyobb nehézlégzéses periódusok váltakozása. Azonban az asztmás beteg tünetmentes állapotban is asztmás beteg!!
 
Allergiás asztma
A fent leírtakból már érzékelhető volt, hogy nem minden allergiás egyén asztmás, valamint nem minden asztmás beteg allergiás. Kb. 50-50 % az asztma kóroki megoszlása, ha azt vizsgáljuk, hogy hátterében allergia áll-e (gyakori a poratka-ürülék, virágpor, állati szőrök, penészek, toll stb.) vagy egyéb belső, még nem teljesen felderített mechanizmusok váltják-e ki a fent említett légúti gyulladást. Asztma és allergia lényegében ott találkozik, hogy az asztmák egy részében tényleges kóroki tényezőként az allergén a felelős. Másrészt sok esetben az úgymond - csak szénanáthás - (allergiás) egyén, az idő múlásával egyszer csak asztmás tüneteket fog produkálni. Ennek az az oka, hogy nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg az allergiás gyulladás jelei, hanem a mélyebb légutakban is. Ilyenkor azonban tünetként már asztmát is érzékelünk a nátha mellett.
 
Mi a lényege a gyakorlatban a fenti fogalmak pontos értelmezésének?
Allergia és asztma -mindkét állapot egy-egy igen nagy változékonyságot mutató, tüneteiben színes tükre a szervezet aktuális reakciókészségének. Változékonyságában és tüneti sokszínűségében rejlik azonban annak a kulcsa is, hogy a folyamatokat ismerve bizonyos mértékig magunk is képesek vagyunk befolyásolni ezen állapotok kimenetelét. Tudnunk kell, hogy betegségünk melyik, vagy milyen stádiumban van. Melyek azok a befolyásoló tényezők, melyeket kerülnünk kell, vagy éppen hasznosságuknál fogva saját javunkra fordíthatunk.
 

 

Forrás: hazipatika.com

Bookmark and Share

Országosan csaknem kétszeresére emelkedett az allergén gombaelemek légköri mennyisége.

Lecsengőben van a fenyőfélék, végéhez közeledik a bodza pollenszórása, egyre erősödik a csalánféléké, a bálványfáé és a hársé, folyamatosan virágoznak a pázsitfűfélék, a lórom, az útifű, és a kende - áll az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának 23. heti jelentésében, melyet az Országos Környezetegészségügyi Intézet közölt.

Országszerte minden állomáson messze kiugró mennyiségben regisztrálták a csalánfélék (Urticaceae) pollenszemeit – Tatabánya és Szombathely kivételével minden állomáson magas koncentrációban detektálták. A pázsitfűfélék (Poaceae) virágpora erősebb allergenitása miatt több helyen is nagyobb terhelést jelentett, koncentrációja a héten fokozatosan emelkedett – 5 városban nagyon magas, 9-ben magas, 3-ban közepes szintet ért el. A fenyőfélék (Pinaceae) pollenkoncentrációja az előző heti értékekhez képest már fokozatosan csökkent – országszerte legfeljebb közepes koncentrációban monitorozták. A héten ugrásszerűen megemelkedett a bálványfa (Ailanthus) virágporának mennyisége – a legtöbb helyen alacsony, vagy közepes koncentrációban már jelen volt a csapdában.

Erősödött a lórom (Rumex) pollenszórása is – Debrecenben, Nyíregyházán, Salgótarjánban és Miskolcon már közepes szintet ért el. A bodza (Sambucus) virágporának koncentrációja kis mértékben magasabb volt, mint az előző héten, pollenszórása azonban már a végéhez közeledik – közepes koncentrációban csak Veszprémben, Miskolcon, Győrött és Mosdóson regisztrálták. Fokozatosan emelkedik az útifű (Plantago) virágporának koncentrációja – Nyíregyházán, Zalaegerszegen és Kecskeméten közepes szintet mértek. Emelkedik a hárs (Tilia) pollenkoncentrációja is – Nyíregyházán már közepes szintet detektáltak. Még nem minden állomáson regisztrálták a szelídgesztenye (Castanea) pollenszemeit, koncentrációja azonban Zalaegerszegen, Szekszárdon, Mosdóson és Pécsett is elérte a közepes szintet.

Országosan közel kétszeresére emelkedett az allergén gombaelemek légköri mennyisége – csak Szekszárdon, Szombathelyen és Tatabányán nem érte el a nagyon magas szintet.

 

 

Forrás: weborvos.hu

Bookmark and Share

Befulladsz? A nyár a jó idő, a szabadtéri programok időszaka. Az asztmás betegek számára azonban a környezetben található szmog és más szennyeződések, allergének sokszor akár rohamok kialakulásához is vezethetnek.

A nyár a jó idő, a szabadtéri programok időszaka. Az asztmás betegek számára azonban a környezetben található szennyeződések, allergének akár rohamok kialakulásához is vezethetnek. Nézzünk néhány apró odafigyelést igénylő lépést, melyek segítségével a kellemetlenségek megelőzhetők. Az asztma, a hörgők krónikus gyulladásával járó betegség.


A betegség tüneteiként jelentkező légszomj, mellkasi szorító érzés, köhögés és zihálás a roham jelentkezésekor felerősödnek. Asztmás roham allergének, vagy más ingerek hatására jelentkezhet, melyek további gyulladást okoznak a légutakban, szűkítve azokat, ezzel megakadályozva a hörgőcskékben rekedt levegő kibocsátását.


Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia adatai szerint az asztmás rohamok közel 60 százalékát okozzák környezeti szennyeződések és allergének úgy, mint dohányfüst, pollen és állati szőrzet. Mindezek mellett a magas ózon szint és páratartalom, sőt az erős szél is válthat ki rohamot. Nézzük, milyen ötletekkel csökkenthetjük a tőlünk független környezeti tényezők káros hatásait:


Kövessük figyelemmel az időjárás változásait.
Figyeljünk minden olyan tényező jelentkezésére, melyek rohamot okozhatnak, így az ózon szint emelkedésére, hőmérséklet változásokra, a páratartalomra, a légnyomásra, erős szelekre. Orvosunk által előírt mennyiségben és rendszerességgel alkalmazzuk a gyógyszereket. A súlyosabb tünetek enyhítésére se szedjünk be több gyógyszert, anélkül, hogy orvosunkkal konzultáltunk volna.


Csökkentsük minimálisra a megerőltető gyakorlatok végzését nagy hőségben. A séta, túrázás, a golf, az úszás vagy torna mind az asztmások számára ajánlott sportok közé tartozik. Amennyiben mozgás hatására jelentkező asztmás rohamoktól szenvedünk, ez sem ok arra, hogy ne kezdjünk sportolni. Számtalan asztmás beteg tapasztalta tünetei csökkenését fokozatos, megfelelő edzés és gyógyszeres kezelés mellett. A mozgás előtt belélegzett rohamoldó gyógyszer kivédi a sportolás hatására kialakuló panaszokat. Pollen allergiások szezonban napközben lehetőleg ne sportoljanak.

 

 

Forrás: aprotuti.hu

Bookmark and Share

Megfelelő kezelés mellett allergiásként sem kell, hogy a betegség határozza meg az életünket. Érdemes azonban néhány javaslatot megfogadnunk annak érdekében, hogy a tüneteket még inkább csökkentsük.

Pollenszezonban a száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak.

Az utcán vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül, így is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét.

Az éjszaka is nyugodtabb lehet, ha esténként hajmosással szabadulunk meg a napközben lerakódott pollenektől.

A lakás szellőztetését ne a kora reggeli, délelőtti órákban végezzük, a pollenkoncentráció ugyanis 5 és 10 óra közt a legmagasabb.

Bookmark and Share

A légúti allergiáktól szenvedő betegek gyakran tapasztalják, hogy a környezetváltozás hatására tüneteik javulnak. Nyaralás alatt, vagy egy másik városban tartózkodva a panaszok valóban csökkenhetnek, de előfordulhat az is, hogy rosszabbodnak.

Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a pollenek mennyisége az ország egyes területein jelentős eltérést mutat. Mégsem a költözés jelenti a megoldást. Azt gondolnánk, hogy a pollenallergia a vidéken élőket sújtja leginkább. Ez is egy igen gyakori tévhit. Valójában a pollenallergia tünetei sokkal erőteljesebben jelentkeznek a nagyvárosokban élőknél, mivel itt a légszennyezettség hatására az allergén növények okozta tünetek fokozódnak.

A költözés tehát nem csak számos kényelmetlenséggel jár, de nem is javít a beteg helyzetén. A leggyakoribb allergén növény, a parlagfű virágzásának idején például a levegőbe jutó pollenek a szél szárnyán akár 100 km távolságra is eljutnak.

Bookmark and Share

Számos szőrös vagy tollas állat képes az arra érzékenyekből allergiás reakciót kiváltani. Az állatok nyálában, vizeletében, ürülékében található fehérjék, a bőrmirigyek váladéka vagy apró, elhalt hámsejtek mind allergizálhatnak. A lakásban tartott állat szőrének hosszúsága tehát inkább csak a takarítás, és nem az allergia megelőzésének szempontjából lényeges szempont.

Bookmark and Share

Amíg valaki „csak" tüsszög és orrfolyástól szenved, könnyen legyinthet az allergiára. A hónapokon át tartó tünetek azonban az életminőséget is negatívan befolyásolják. Az éjszakai orrdugulás miatt a beteg alvása nem pihentető, így napközben is fáradtabb, ingerlékenyebb lehet.
A nem megfelelően kontrollált pollenallergia akadályozhatja a szabadban végzett tevékenységeket: a sportolást, kertészkedést vagy kirándulást. A kezeletlen betegség szövődményeként kialakulhat allergiás asztma, az étel- és rovarcsípés allergiák következtében jelentkező anafilaxiás sokk pedig a beteg életét is veszélyezteti.

Az allergiát tehát nem szabad fél vállról vennünk, megfelelő kezelés mellett a beteg életminősége jelentősen javítható, a súlyos szövődmények is elkerülhetők.

Bookmark and Share

Tény, hogy az egészséges étkezés és a rendszeres mozgás sok krónikus betegség megelőzésében segít. Az allergia kialakulásában azonban döntő szerepet játszik az öröklődés. Egy allergiás szülő esetén 30 százalék, ha mindkét szülő allergiás, a gyermeknél közel 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Az egészséges életmód önmagában sajnos nem jelent garanciát a betegség ellen. Számos, tőlünk független környezeti tényező is előhívhatja a tüneteket: a fokozott stressz, a légszennyezettség, sőt a higiéne hipotézis szerint az allergia kialakulásához hozzájárulhat a túlzott tisztaság is.
 

Bookmark and Share

Sokan gondolják, ha korábban nem jelentkezett náluk légúti allergia, egy bizonyos kor után már nem is kell tartaniuk a tünetektől. Az allergia azonban nem korfüggő, bármely életszakaszban jelentkezhet, sőt a betegek legnagyobb százaléka épp a kamasz, fiatal felnőtt, 20-30 éves korosztály tagjai közt található.


 

Bookmark and Share

Az egész tavasszal tüsszögő és könnyező allergiás betegek sok esetben saját maguk követnek el hibákat, ezek miatt nehezebb kordában tartani az allergiájukat - figyelmeztet az Amerikai Allergológiai-, Asztma- és Immonológiai Kollégium.

Az allergiaszezon kezdetével érdemes megfontolni az alábbi tippeket, hogy megelőzzük a tüneteket:

  1. Nem mindenki tudja pontosan, mire is allergiás. A tavaszi allergiára panaszkodók több mint kétharmada valójában egész évben allergiában szenved. A szakorvosi vizsgálat fényt derít az allergiás tünetek okozójára és az orvos megfelelő kezelést is javasol.
  2. Ne vásároljunk vény nélkül kapható szereket, mert nem mindig enyhítik az allergia tüneteit. Forduljunk inkább allergológushoz az optimális kezelés megtalálása érdekében.
  3. Ne várjunk az immunerősítéssel a tünetek megjelenéséig! Még mielőtt elkezdődik az allergiaszezon, kezdjük el pl. a sóterápiás kezelést.
  4. Próbáljuk meg elkerülni az allergéneket. Ha allergiások vagyunk a virágporra, tartsuk zárva az ablakokat, zuhanyozzunk le hazatérés után. Dél körül, amikor a legmagasabb a pollenkoncentráció, ne menjünk az utcára - persze ha megtehetjük ezt.
  5. Ha valamilyen nyers élelmiszer tüsszögést, orrfolyást és szájduzzanatot okoz, felmerül az orális allergia szindróma lehetősége. Ez a szezonális allergiában szenvedők körülbelül egyharmadát érinti. Segíthet, ha megfőzzük vagy meghámozzuk ezeket az élelmiszereket. A biztonság kedvéért azonban forduljunk szakorvoshoz is ilyen esetben.

További hasznos információ>>

Bookmark and Share

Folyamatosan ellenőrzi az Európai Bizottság, hogy jár-e bármilyen negatív hatással az emberi egészségre az izlandi vulkánkitörés miatt a magas légrétegekben terjedő szennyezés, de a nemzetközi egészségügyi szervezetektől kapott információk alapján ezen a téren egyelőre nincsenek komolyabb aggodalmai - jelentette ki hétfőn az Európai Unió végrehajtó testületének egyik szóvivője.

Hozzátette, hogy a vulkáni hamu öt kilométernél magasabban található a levegőben, tehát a föld közeli légrétegek esetében egyelőre nem tartanak veszélyes mértékű szennyezéstől.
A bizottság illetékesei mindazonáltal ez ügyben is tájékozódnak a tagállamok egészségügyi szolgálatainál - mondta el Frédéric Vincent.

Bookmark and Share

Magyarországon nem jelent veszélyt az emberi szervezetre a hamufelhő, mivel a hamu a magasabb légrétegekben van, s várhatóan ott is marad.

Ezt Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa mondta el az MTI megkeresésére pénteken. Kifejtette, hogy az országunk feletti rétegekben a hamu már csak apróbb szemcsékben, úgynevezett aeroszol jellegű halmazállapotban jelenik meg, így közvetlen egészségkárosító hatással nem kell számolni. Hozzátette, hogy a hamu a légtér magasabb rétegeiben van, de még a héten jellemző esős, zivataros időjárás esetén sem száll hatezer méter alá.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hamufelhő az asztmások vagy más légúti betegségben szenvedők tüneteit sem fokozza, nem jelent rájuk nézve lényeges veszélyt - tette hozzá.

Vasárnapra várhatóan elhagyja országunkat a hamufelhő: ez az a nap, amikor a fővárosban a Vivicittá városvédő futást tervezik megrendezni. Páldy Anna az MTI kérdésére elmondta, hogy még a hamufelhő jelenléte esetén sem jelentene semmilyen kockázatot a verseny részvevőinek a szabadtéri futás. A főorvos ezért nem tart indokoltnak megelőző óvintézkedéseket.

Az izlandi vulkánkitörés keltette hamufelhő az éjszakai órákban, várhatóan éjfél és hajnali négy között érheti el Magyarország északi részét - mondta az MTI kérdésére Bozó János, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) repülésmeteorológusa pénteken.

Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolta az európaiaknak, hogy az Izlandon kitört vulkán légkörbe került hamujának aláhullásakor lehetőleg maradjanak fedett helyen. David Epstein, a WHO szóvivője azt közölte: a szervezet szakemberei még nem tudták felmérni, milyen mértékben lehet ártalmas az egészségre a vulkáni hamu. A szóvivő azonban jelezte: a hamufelhő mikroszkopikus méretű, s a belélegzett szemcséi megtámadhatják a tüdőt, és légzési panaszokat okozhatnak. Különösen az asztmában és légúti betegségekben szenvedőket veszélyeztetheti a vulkáni felhő - hívta fel a fegyelmet az ENSZ szakosított szervezetének a szóvivője.

Forrás: MTI
Bookmark and Share

Senkinek sem kell aggódnia az izlandi vulkán hamuja miatt – jelentette ki egy német geofizikus csütörtökön. Bernd Zimanowski, a Würzburgi Egyetem fizikai földrajz tanszékének professzora szerint a vulkáni hamu csak akkor lenne káros az egészségre, ha valóban nagyon magas koncentrációban jelenne meg. Erről azonban jelenleg szó sincs. A tudós hangsúlyozta: nincs benne semmi radioaktív vagy mérgező.

A geofizikus elmondta, az izlandi vulkán hamuja – mint bármely vulkáni hamu – nagyon apró, többnyire üvegrészecskékből áll, amelyek a magma finom elaprózódása során keletkeznek. A bazaltos üvegrészecskék eleve ártalmatlanok, amennyiben nem nagy mennyiségben lélegzi be az ember. Az állatok, a növények és a talaj szempontjából sem károsak.

De mi a helyzet a légúti allergiás betegekkel? Köztudott, hogy nekik nagyobb szmog esetén sem ajánlott sok időt a szabadban tölteni.
Ezzel kapcsolatban sajnos eddig nem találtam hivatalos tájékoztatást, de folytatom a nyomozást!

 

Bookmark and Share

Az allergia a szervezet szokatlanul erős immunválasza az amúgy ártalmatlan anyagokra, mint a pollen, a macskaszőr vagy a mogyoró. Az Egyesült Államokban jelenleg a lakosság mintegy 54 százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. A mostani allergiások száma közel ötszöröse a 30 évvel ezelőttieknek, ennek oka pedig egyelőre ismeretlen.

 

Mi lehet ennek az oka?

Túl piszkos a környezetünk

A szmog és a különböző légszennyeződések rontanak az allergiások, különösen az asztmások állapotán, és kiváltó okként is szolgálhatnak.

Egyre pontosabb a diagnózis

Lehetséges, hogy az allergiások számának növekedése nem jelent több beteget, csak több diagnosztizált esetet. "Korábban az allergiás megbetegedéseket könnyen összetévesztették más betegségekkel, manapság azonban már pontosabb diagnózisok állítha
tók fel, így lehetséges, hogy csak a diagnosztizált betegek száma nőtt."

A legvalószínűbb azonban az, hogy az előbb felsorolt okok együtt felelősek az allergiás megbetegedések egyre nagyobb előfordulásáért. "Úgy tűnik, ez a rejtély egyelőre megoldatlan marad, hiszen a kutatások általában inkább az allergiás megbetegedések elleni kezelések kifejlesztésére irányulnak, nem arra, hogy megtudjuk, mi okozza a betegségeket" - nyilatkozta Dr. Eghrari-Sabet.

Érdemes minden légúti allergia esetében minél előbb elkezdeni a száraz sóterápiás kezelést! Bővebben >>

Forrás: HáziPatika.com

Bookmark and Share

A legújabb felmérések tanúsága szerint egyre nő az allergiások száma fejlettebb országokban, és ez nem csak a szezonális allergiákra vonatkozik.

Az ételallergiák előfordulása különösen megnőtt az utóbbi években. 1997 és 2007 között a gyermekkori ételallergiák előfordulása 18 százalékot nőtt az Egyesült Államokban.

"Az óvodák manapság már szinte mindenhol mogyorómentes óvodák: egyszerűen olyan magas a mogyoróallergia előfordulásának aránya, hogy jóformán nem is találkozunk ezzel az élelmiszerrel" - nyilatkozta Dr. Jacqueline S. Eghrari-Sabet, a Családi Asztma és Allergia Ellátó munkatársa.

Bár senki nem tudja pontosan, mi okozza az allergiás megbetegedések számának növekedését, Dr. Eghrari-Sabet felvázol néhányat a lehetséges okok közül:

Túl tiszták vagyunk

A hipoallergén környezet egyik hátulütője, hogy mivel a gyerekek sosem találkoznak kórokozókkal, a szervezet természetes védekező rendszere nem tud kiépülni, és az alul stimulált immunrendszer így olyan dolgokat is károsnak érzékel, mint a különböző élelmiszerfajták.

"Az 'unatkozó' immunrendszer minden amúgy ártalmatlan anyagot megtámad: mogyorót, tojást, búzát, tejet, és ez heves allergiás reakciókat eredményez" - nyilatkozta Dr. Eghrari-Sabet.

A globális felmelegedés

A szén-dioxid szint növekedésével és az évi középhőmérséklet emelkedésével együtt nő az allergiás megbetegedések száma is. A növények korábban virágoznak és az összes pollen termelődés egyre nő. Bár az allergiás megbetegedések kialakulásának nagy szerepet játszanak a genetikai tényezők, a megnövekedett pollenterhelés is egyike lehet az allergia kiváltó okainak.

Ugye már Ön is tudja, hogy a gyerekek is kitűnően kezelhetőek légúti allergia esetén száraz sóterápiával?

Forrás: HáziPatika.com

Bookmark and Share

Emberek milliói számára lehet hasznos a Pennsylvaniai Állatorvosi Egyetem immunológiai felfedezése. A kutatók az immunrendszerben korábban nem leírt sejtpopulációt azonosítottak, mely kétélű fegyver lehet a szervezet számára: ezek a sejtek harcolnak a fertőzésekkel szemben, azonban a káros immunválasz allergiához és asztmához vezethet.

Ezt a populációt multipotens őssejteknek nevezik. Úgy tűnik, az aktiváció az allergénnel való találkozás, illetve féregfertőzés hatására következik be, és egyike az immunrendszer legkorábbi válaszreakcióinak. A vizsgálatot David Artis, patofiziológus docens vezette, a tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.

Ugyanazok a sejtek játszanak szerepet a fejlődő világban a féregfertőzések elleni harcban, mint fejlett környezetben, az asztma és az allergia kialakulásában, ahol a fertőző férgek előfordulása jóval ritkább. A jelenség neve: redundancia.

A kutatók az IL25 jelátviteli molekula szerepét írták le a multipotens őssejtek aktiválásában, melyek hozzájárulnak a bélfalban létrejövő T-sejtes immunválasz kialakulásához. Szerintük a felfedezés új célponttal rendelkező gyógyszerek fejlesztéséhez járulhat hozzá.

Ha viszont nem szeretne gyógyszereket szedni allergia esetén, érdemes kipróbálni természetes gyógymódokat is!

Forrás: HáziPatika.com

Bookmark and Share

Nem számít, milyen gyakran takarítunk, a port valahogy sosem sikerül teljesen kiirtani. De honnan jön az a sok por?

Az Environmental Science and Technology című lapban nemrég megjelent cikk szerint a legtöbb por a házon belülről származik.

Bár a por ártalmatlannak tűnhet, a legújabb elemzések szerint nagy koncentrációban tartalmaz DDT-t, ami egy 40 évvel ezelőtt betiltott rovarölőszer.


A porban ezen kívül találtak még ruhaanyag maradványokat, bútor és tégladarabkákat, halott rovarok maradványait, emberi bőrt és poratkákat. Ezek az apró élősködők olyan allergéneket bocsátanak ki, ami az arra érzékenyeknél akár asztmás rohamot is kiválthat.

A port nem tudjuk teljesen kiirtani, hiszen még a jól szigetelt házakban is naponta legalább kétszer cserélődik a levegő. A pormennyiség csökkentésére mégis van egy jó megoldás, ez pedig a különböző szűrőberendezések telepítése.

Az egyik lehetséges megoldás a vákuumszűrők használata, amelyek segítéségével akár 0,3 mikronnyi méretű részecskéket is kiszűrhetjük. Bár a vákuumszűrők rendkívül hatékonyak, áruk igen borsos.

A légszűrők ennél valamivel olcsóbbak, csak vigyázni kell velük, ugyanis gyakran a lakásba bejutó levegő mennyiségét is korlátozzák. Ezért mindenképpen a kevésbé sűrű felszínű szűrőket válasszuk, és rendszeresen cseréljük őket.

Szóba jöhetnek még az elektronikus szűrők is, amelyek a levegőben lévő pollenek és allergének 90 százalékát képesek kiszűrni. Az elektromos légcserélődés miatt a légszűrő berendezések kissé zajosak lehetnek, de hatékonyságuk rendkívül jó.

Szintén kitűnő megoldás a legúti allergia ellen, ha rendszeresen veszünk részt száraz sóterápiás kezelésen.

Forrás: HáziPatika.com

Bookmark and Share