Az allergiás betegségek számának emelkedése világjelenség. A folyamat az iparilag fejlett országokban a legkifejezettebb. A szakemberek többek között az úgynevezett civilizált életformát tarják felelősnek. Az allergiás kórképek az egyre nagyobb számú beteg ellátása révén jelentős terhet rónak az egészségügy minden szintjére, ezért mindenképpen érdemes beszélni a dologról.

A betegek szemszögéből mi az első jele egy népbetegségnek?

A szakrendelőkben tapasztalható zsúfoltság, és a hosszú várakozási idő. A magyar helyzet sajnos a következő: a beteg egy ideig tüsszög-krákog, majd gyanút fog és megkérdezi a szomszédot/havert, hogy nem allergia-e? Jó esetben szénanátha esete forog fenn, és találnak is rá gyógymódot. Rossz esetben valami egyéb baj áll a panaszok hátterében és akkor a beteget még meg is mérgezik valami antiallergikummal.
A betegek tökéletes ellátása érdekében szoros együttműködésre van szükség az ellátó (házi és gyermekorvosok, valamint a szakorvosok) egészségügyi személyzet és a beteg között. Nagyon fontos, hogy már ez első ellátó (a szomszéd/haver után) alapos ismeretekkel rendelkezzen az allergiás betegségekről. Az első ellátás nagyon fontos, az allergiás kórképekre is igaz a régi axióma, miszerint az időben elkezdett kezelés a gyógyulás/tünetmentesség esélyeit nagyban javítja. Az allergiás kórképek jelentős része légúti, a tüneteik könnyen felismerhetők. Sokszor azonban a kevésbé jellegzetes tünetek hátterében (gasztrointesztinális tünetek, gyarapodási elégtelenség, adekvát vaskezelésre nem reagáló vashiányos vérszegénység) is feltételezni kell allergiás megbetegedést.

Allergi, asztma esetén: Sóterápia

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.