Bizonyára sokan emlékeznek az egykori NDK szürke házaira, kormos iparnegyedeire, a kék füstöt eregető Trabantok és Wartburgok tucatjaira. Voltak vidékek, amelyeket sárgás-szürkés füst borított, s takart el a repülőn utazók szeme elől. A légszennyezettségben jelentős faktor volt a földrajzórákról ismert tény, az egykori DDR barnaszén-termelése, majd ennek elégetése áramtermelés céljából.

Nem lett volna tehát meglepő, ha e körülmények párosulva a szűkös egészségügyi ellátással igen megugrasztotta volna az NDK-állampolgárok között az asztmások számát. De nem ez történt! Míg minden egyéb tüdőbetegségben a kelet-német állam az élre tört, az egészségügyi szakemberek meglepetésére az asztmával pont fordítva volt, a nyugati államban sokkal több asztmást regisztráltak. A rejtély többek között az amerikai Yale Egyetem kutatóit is érdekelte, akik feltételezték, hogy a jelenségért a nyugat-német területre jellemző túlzott higiénia, az immunizáció, az antibiotikumok elterjedt használata felelős, s ehhez járul a korai diagnózis, ami miatt az adatok jobban tükrözik a tényleges betegszámot.

A kutatók teóriája szerint ugyanis immunrendszerünk arra rendezkedett be, hogy viszonylag sok kórokozóval kell megküzdenie, ha pedig kevés a legyőzendő mikroszkopikus ellenség, "talál magának", más, a légzés útján behatoló anyagokra koncentrál az immunrendszer. Így válnak pont a tüdő hörgői a fokozott allergénre adott immunválasz helyszínévé.

Az okokat kutatva nyilvánvaló volt, hogy sok tényező összejátszásáról van szó. Az is biztos, hogy a genetikai hajlam ilyen rövid idő alatt nem lehet magyarázat a robbanásszerűen emelkedő betegszámra vagy akár a két német állam közötti hatalmas különbségre.

Érdekes, hogy a legtöbb asztmás rohamot vírusos fertőzések váltják ki, közvetlenül ezután jönnek az allergénekre adott asztmás reakciók. A rejtély nyitját ezzel összefüggésben valószínűleg azok az immunológiai kutatások adják, melyeknek eredetileg semmi közük az asztmához. Felfedezték, hogy a fehérvérsejtek közül a T-limfocitáknak valóban van két típusa, melyek közül az egyik a sejtbe behatolni képes kórokozók elleni védelemre koncentrál, míg a másik olyan molekulákra, melyek kívülről a kórokozókra kötődve segítik azok felismerését és eltávolítását a szervezetből. Az immunrendszer úgy van megalkotva, hogy ez a két sejtszintű védekezési mechanizmus egyensúlyban legyen, hiszen normálisan körülbelül azonos arányban van rájuk szükség. Senki nem gondolt rá azonban, hogyha az immunizáció illetve a steril környezet miatt kevesebb kórokozóval találkoznak a védekezés katonái, a fehérvérsejtek, akkor ez az egyensúly megbomlik: ha a kórokozókra specializálódott fehérvérsejt-típusnak nem jut elég feladat, "nem tudja kordában tartani" a másik típust, ami talál magának ellenségnek kikiáltható - allergén - anyagot. Az elméletet alátámasztani látszik, hogy a tuberculosis ellen nem oltott japán gyerekek kevésbé hajlamosak különböző allergiákra és asztmára, ahogy a heptatitis A-n átesett olasz katonák között is egyértelműen kevesebb volt mindenféle allergiás érzékenység. Azaz az átvészelt kisebb fertőzések védenek az allergia ellen.

Hiába lebegett tehát több szennyezőanyag és potenciális allergén az NDK légterében, a túl tiszta nyugati szomszédban kevés is elég volt ahhoz, hogy asztmát váltson ki.

Forrás: http://www.hazipatika.com

 • Tengerparti nyaralásnál figyeljünk arra, hogy a szél mindig a tenger felől fúj, ami sokszor nem is annyira magától értetődő!
• A pollenallergiások legyenek óvatosak a kerti és a szobanövényeik vásárlásakor! A nem virágzó levéldísznövények kedvező alternatívát jelentenek.
• Nedves, hideg időben a pollenszórás csekélyebb.
• A hajmosást ideális estére időzíteni, mert a napközben rá tapadt allergének eltávolíthatók, és így megakadályozható, hogy a párnáról újra és újra belélegezzük azokat.
• Az autó szellőzőberendezését csak pollenfilterrel működtessük!
• Akik allergiások a házipor atkákra, lakásukat úgy rendezzék be, hogy minél kevesebb szőnyegre legyen szükség! Részesítsék előnyben a járólapot, a parkettát!
• A porszívóra szerelt szűrő megakadályozza a por szükségtelen felkeveredését. Az takarítson a családból, aki nem allergiás!
• Létezik egy teszt, aminek segítségével ki lehet mutatni az atkák ürüléke, a guanin által okozott terhelés erősségét.
• A padlófűtés, különösen padlószőnyeggel együtt szintén problémákat okozhat, mert a port a felfelé szálló meleg levegő felkavarja.
• A matracokat érdemes portaszító huzattal ellátni.
• Az élelmiszer-allergiások étterem-látogatás során próbáljanak érdeklődni a személyzetnél, hogyan készülnek, s mit tartalmaznak az egyes fogások! Külföldi tartózkodás esetén ajánlatos a szükséges szavakat - élelmiszerek, adalékanyagok stb. - megtanulni

A tüneteket enyhíthetjük: www.arecalba.hu

forrás: http://www.medimix.hu

Ne vegyék zokon, de az a helyzet, hogyha továbbra is ebben az irányban halad a világ, márpedig egyelőre nincs sok esélyünk másra, akkor a nyugati féltekén 2025-re két ember lesz a Földön: az, aki már allergiás, s aki ennek várományosa...
Allergia és asztma helyett sóterápia!  Egy idejében elvégzett sóterápia nagymértékben enyhíti az allergia okozta kellemetlen légúti tüneteket, jelentősen csökkentheti a gyógyszerekre szánt kiadásokat egész évben.

www.arecalba.hu

A parlagfű és mi...
 
"...mindannyiunkat érint a parlagfűprobléma – érinti a parlagfűallergiásokat, azokat, akiknek július közepétől a fagyok beálltáig (a múlt évben nem igazán akartak a fagyok beállni) szénanáthával, asztmával keseríti az amerikai „rosszcsont”-sztárnövény az életét. Ők azok, akiknek folyik az orruk, ugyanakkor be is dugul. Nem kapnak levegőt, „lufinak” érzik a fejüket, szemük viszket- könnyezik, netán köhögnek, fulladnak, asztmás-életveszélyes állapot is veszélyezteti mindennapjaikat..."
 
Ezekre a tünetekre nyújt Önnek alternatív, kiegészítő terápiát: ArecAlba - Sóterápia

"20 alkalom után kisfiam asztmatikus tünetei óriási változáson mentek keresztül.
Megszűnt a mélyről jövő,váladékos köhögés, kitisztultak a hörgői"

www.arecalba.hu

A sóterápia hatékonysága:
 
Gyermekeknél 80-90%-os javulást, felnőtteknél 10-12 hónapig tartó jelentős javulást érünk el úgy, hogy 65-75%-kal csökken a gyógyszer és injekcióigény, a nehézlégzések gyakorisága és hossza.
A legfontosabb azonban, hogy egy gyógyszermentes eljárásról van szó, aminek nincsenek mellékhatásai.
A szakorvosok által felírt gyógyszeres kezelés mellett kiegészítő terápiaként is rendkívül hatékony.

http://arecalba.hu/

Az asztma korunk népbetegsége, megközelítőleg 200 millió asztmás beteg él a Földön. Ez a betegség az Egyesült Államokban évente 6 milliárd dollárba kerül. Egyes felmérések szerint ott majdnem minden tizedik gyermek asztmás. Magyarországon sem áll pontos adat rendelkezésre a gyermekek köréből, egy vizsgálat 2000-ben Budapesten 2,2 %-os előfordulást talált, de a becsült érték magasabb ennél.

Az asztma a leggyakoribb gyermekkori krónikus nem fertőző betegség. Felelőssé tehetjük sok kórházi kezelésért, intenzív osztályos ellátásért, iskolai hiányzásért és igen magas kórházi költségért, és nem utolsó sorban sok aggodalomért és pszichológiai problémáért, életminőség romlásért mind a gyermekek, mind szüleik körében.
Sok tudósítás számol be az asztmás betegek számának növekedéséről. Hogy ez tényleg így van-e, azt nehéz megítélni. Az emelkedéshez hozzájárul, hogy a betegség definíciója sokat változott az utóbbi időben, − még mindig nincs egyetértés különböző országok kutatócsoportjai között −, másrészt pedig manapság egyre több orvos gondol a betegségre, javultak a diagnosztikus lehetőségek, ezért nőtt a felismert esetek száma is.
Az előző számban már olvashattak általános tudnivalókat az asztmáról, most a betegség gyermekkori vonatkozásairól szólunk.

Forrás:  babanet.hu

A betegség megelőzésében fontos, hogy már enyhe tünet esetén is megfelelő kezelésben részesüljenek a betegek. A légutak gyulladását csökkentő szerek az úgynevezett megelőző szerek, melyek folyamatos szedése szükséges, még a tünetmentes időszakban is. E gyógyszerek adagolásának mindig a kezelőorvos utasítása szerint kell történnie. Fontos tudni, hogy a megfelelő életmód az asztmás betegek életminőségét jelentősen javítja, a rohamok gyakoriságát mérsékli. Az életmód kialakítása során a kiváltó tényezők ismerete és azok kerülése a legelső lépés. Fontos továbbá az egészséges, vitamindús táplálkozás, a dohányzás kerülése. Ma már tudjuk, hogy a személyre szabott, az érintett által még tolerálható testmozgás végzése, a túlsúly kialakulásának megelőzése is kiemelt jelentőségű az asztmás tünetek enyhítésében.

Forrás: Dr. Erlaky Hajna - origo (Egészség)

A betegség kezelése több lépcsőből áll. A terápia során alkalmazott inhalációs (belélegezendő), hörgőtágító készítmények az akut roham alatt a hörgőfalban lévő simaizmokat ellazítják, és csökkentik ezáltal a hörgők szűkületét. Tartós szedésük nem szükséges, mivel a rohamok megelőzésében nincs szerepük.

Léteznek gyulladáscsökkentő hatású, kortikoszteroid-tartalmú készítmények, melyek néhány hét alatt fejtik ki hatásukat. Tartós alkalmazásukkal a rohamok kialakulásának előfordulása csökkenthető.

Az akut roham alatt a hörgőtágító gyógyszerek ismételt adásával lehet a panaszokat csökkenteni. Amennyiben a gyógyszer bevételét követő 10 perc múlva sem szűnnek meg a tünetek, a gyógyszer újabb adagja vehető be. A nehézléggzés további fennállása esetén feltétlenül hívjunk orvost! A segítség megérkezésig próbáljunk nyugodtan mélyeket belélegezni, lehetőleg ülő helyzetben, mert ez csökkenti a légzési munkát. A felületes, kapkodó légzés a tüneteket csak rontja. Rosszul lévő gyermeket igyekezzünk megnyugtatni, illetve megmutatni neki a helyes légzési módot. Hideg, párás időben enyhítheti a tüneteket az ablak nyitása, azonban a tavaszi-nyári hónapokban, amikor a pollen-koncentráció magas, az ablakok kinyitását követően tovább romolhatnak a pollenallergia tünetei.

Forrás: Dr. Erlaky Hajna - origo (Egészség)

A betegség gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet. Gyermekkorban főleg kisgyermekeknél vírusfertőzések kapcsán észlelünk hörgőgyulladást, amely következményesen hörgőszűkületet okoz, kifejezett nehézlégzéssel. Ezek a panaszok többnyire az őszi-téli időszakban jelentkeznek, az életkor előrehaladtával egyre ritkábban. Általában kisiskolás korban meg is szűnnek a panaszok. A tünetek súlyossága betegenként, és rohamonként változik, a rohamok gyakorisága is igen eltérő lehet.

A rohamok alatt kialakuló légúti szűkület a tüdőben zajló gázcsere romlásához vezet, amit a betegek légszomjként élnek meg. A légzésszám emelkedése figyelhető meg. A roham kezdetén köhögés jelentkezik, amely jellegzetesen száraz. Mivel a hörgőszűkület a kilégzés nehezítettségéhez vezet, a betegeknél a szapora légzés mellett kifejezetten megnyúlik a kilégzési idő. A rohamok kezdetén, vagy enyhe roham esetén a tüdők felett még csak sztetoszkóppal hallható a sípoló hang, súlyos rohamokban azonban már a betegek saját maguk is észlelik.

A roham alatt az asztmások többnyire inkább ülő helyzetben érzik jobban magukat. Ebben a testhelyzetben - légzési izmaikat megfeszítve - próbálnak levegőt venni. Gyakran támaszkodva ülnek, mivel így légzési segédizmaik (nyakizmok, bizonyos vállövi izmok) segítségével könnyebben lélegeznek. Főleg a vékonyabb testalkatú betegeknél látható, hogy a bordaközi izmok belégzés közben erősen behúzódnak. A betegek tekintete riadt, szenvedő, bőrük szürkés-sápadt, hideg, verejtékes. Ha a betegek állapota - a kifáradás miatt - tovább súlyosbodik, akkor a légzés még szaporábbá, felületesebbé válik, a bőr színe szürkül. Később az ajkak szürkesége, elkékülése is megfigyelhető. Az oxigén hiánya és a széndioxid visszatartása miatt kezdetben fokozott ingerlékenység, majd később tudatzavar, eszméletvesztés is felléphet. A beteg légzésének romlásával egyidőben a tüdők felett hallható eltérések intenzitása is csökken, a legsúlyosabb állapotú betegek tüdeje felett már nem hallható sípolás.

Az akut roham alatt egyszerű fizikális vizsgálattal az orvos megállapítja az asztma diagnózisát. Ha a beteg rossz általános állapotú, akkor vérgáz-analízisre van szükség. E vizsgálat során a vér oxigén- és széndioxid-tartalmát határozzák meg. Előfordulhat, hogy a mellkasi röntgenfelvételen nem látszik kóros elváltozás, de finom eltérések, amely a hörgőgyulladásra utalnak, általában láthatók.

Az ismert asztmás betegek állapotfelmérése érdekében, rohammentes időszakban légzésfunkciós vizsgálatokat lehet végezni. A légzésfunkciós vizsgálat során a kilélegzett levegő áramlásának a sebességét, illetve térfogatát mérik. A beteg orrára egy csipeszt helyeznek fel, így csak szájon át tud lélegezni, majd egy mély belégzést követően a szájába vett csövön keresztül, amelyben a mérőeszköz található, fújja ki a levegőt. A mérések alapján lehet következtetni a hörgőszűkület fokára. A vizsgálatot általában nyugalomban, terhelés után, illetve hörgőtágító adását követően végzik. A vizsgálat a beteg együttműködését igényli, ezért gyermeknél csak 5-6 éves kor után végezhető.

Az allergiás eredetű asztmánál fontos a kiváltó allergének ismerete. Azonosításuk bőrteszttel végezhető. Ilyenkor kis felszíni karcolásokat ejtenek az alkar bőrén, majd az allergének kivonatát cseppentik a bőrre, és a kiváltott bőrreakciót mérik.

Forrás: Dr. Erlaky Hajna - origo (Egészség)

Az allergiával együtt az asztma korunk népbetegsége. Az asztma rohamokban jelentkező légzési nehezítettséget okozó kórkép. A betegség azért alakul ki, mert vagy a légutak gyulladása, vagy a különböző külső ingerekre adott fokozott válaszreakciók következtében légúti szűkület jön létre. A betegség általában rohamokban jelentkezik, a gyógyszeres kezelés hatására a tünetek oldódnak, illetve az esetek többségében megszűnnek. A betegség gyermek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet. 

Az asztmás betegek esetében a légúti obstrukció, azaz a hörgők szűkülete több tényező együttes hatására jön létre. A betegség kialakulásában a hörgők falában lévő simaizomzat görcse, a fokozott nyáktermelődés, a légúti nyálkahártya ödémája, illetve a sérült nyálkahártya leválása egyaránt szerepet játszanak. Az asztmás betegekre a légutak külső ingerekre történő túlzott reakciója, ún. hiperreaktivitása jellemző, amely a kis hörgők falában lévős simaizom összehúzódásához vezet. Utóbbi okozza a hörgők szűkületét, és a következményes légzési nehézséget.

Az asztma kialakulásában jelentős szerep jut az allergiás folyamatoknak. Az allergiás reakció során gyulladáskeltő anyagok szabadulnak fel, melyek hörgőgyulladást okoznak, következményes hörgőszűkülettel. A betegség súlyossága, illetve a betegek gyógyszerigénye a gyulladás súlyosságával arányos. A leggyakoribb kiváltó allergének közé tartoznak a pollenek, az állati eredetű anyagok (szőr, toll, poratka, illetve annak ürüléke), gyógyszerek, vegyszerek (pl. hígító, benzin), valamint egyes élelmiszerek (tej, tojás, liszt). Azonban nem cs

ak allergiás eredetű tényezők válthatnak ki asztmás rohamot. A tüneteket bizonyos gázok (szmog, dohányfüst, stb.) belégzése, egyes vírusfertőzések, fizikai megterhelés, illetve lelki tényezők, mint például a szorongás és a stressz ugyancsak provokálhatják.

Az utóbbi időben kimutatták, hogy a betegség kialakulása a környezeti hatásokon kívül, örökletes tényezőkkel is összefügg. Azoknál, akiknek a családjában előfordul allergiás betegség, illetve asztma, gyakrabban lehet számítani asztmás megbetegedés kialakulására.

Egyes kutatók szerint a genetikai adottság nem változik olyan gyors ütemben, mint ahogy ezt az allergiások számának ugrásszerű növekedése indokolná. Sőt, az allergének száma, mint például füvek, fák pollenjei sem növekednek olyan gyorsan, mint ahogy a betegség előretörését tapasztaljuk.

A jelenséget, az allergia növekedését sokféleképpen próbálták magyarázni. Egyik ilyen magyarázat az úgynevezett "hygiaene hipotézis" adja a leghihetőbb magyarázatot, miszerint a magzatfejlődés alatt a korai kilökődés, elvetélés elkerülése miatt egy Th2 lymphocita populáció kerül túlsúlyba, mely védelmet biztosít, viszont allergiára hajlamosít.

Minden csecsemő születésekor hajlamosabb lenne az allergiára? A válasz igen, de születés után a további fejlődés nagyon hamar biztosítja azokat a feltételeket, melyek következtében a gyermekben Th1 lymphociták lesznek túlsúlyban, mert ezek már a korai bakteriális és vírusos fertőzés ellen védenek.

Az anyatejes táplálás, a nagyobb létszámú család, ahol egyik gyermek a másiktól kapja meg a fertőzést, "edzi", "kiképezi" és sikeresen elősegíti az immunológiai érést, a Th2-ről Th1-re történő váltást. Ehhez társul az úgynevezett "falusi életmód" is, a háziállatok közelsége, ahol a gyermek bélrendszerébe hamar bejutnak egyes baktériumok és endotoxinok, a kisgyermek pedig nem lesz hajlamos az allergia kialakulására.

Ezzel szemben a steril környezet, az antibiotikumok és vaccinák korai használata, a megváltozott táplálkozási szokások, az anya dohányzása gátolja a természetes Th2/Th1 átállást. A "nyugati életmód" - vagyis mikor a gyermek későn kerül kapcsolatba olyan baktériumokkal, melyekkel évezredeken keresztül már korán kapcsolatba került - jobban kedvez az allergia megjelenésének.

A környezetünkben egyre fokozódó légszennyezés is jobban elősegíti az allergiák megjelenését. Például a dieselmotorok által kibocsátott anyagok "agresszívebbé" teszik a polleneket, és elősegítik a légúti gyulladások fokozásával az allergia kialakulását, mivel a gyulladt nyálkahártyán keresztül könnyebben jut be a szervezetbe az idegen anyag, ami az allergiát kiváltja.

Forrás: Webbeteg - Dr. Brugós László, pulmonológus

"Allergiás vagyok erre vagy arra" - mondjuk gyakran, miközben nem biztos, hogy azt jelenti, amit ki szeretnénk vele fejezni. Teremtsünk egy kis rendet!

Az allergia a szervezet egy nem megfelelő immunválasza, melyet valójában ártalmatlan környezeti anyagokkal szemben produkál. A válaszreakció, az allergia súlyossága enyhe viszketéstől, náthától, múló bőrkiütésen át súlyos, halálos anafilaxiás reakcióig terjedhet.

A szervezet egy bonyolult rendszer, melynek működéséhez elengedhetetlen a belső környezetének azonossága. Ez csak igen szűk eltérést engedélyez a pH-nak, hőmérsékletnek, ozmolaritásnak és szabályozását nagyon pontos, egymásra kölcsönösen ható mechanizmusok végzik. Ennek a bonyolult szabályzó rendszernek a része az immunrendszer is, ami védi a belső környezetet a testidegen molekuláktól.

A baktériumok és vírusok, vagy bármilyen idegen anyag ezt az egyensúlyt felboríthatja, ezért a szervezet összehangolt "egységekkel" megfigyeli, és ha kell, közbelép, és semlegesíti, vagy elpusztítja a "betolakodókat". Sajnos, ha a kórokozók "túlerőben" vannak, a szervezet elpusztulhat. Ha viszont sikerült elhárítani a veszélyt, akkor a szervezet egyensúlya helyreáll, továbbá léteznek olyan sejtek is, melyek megőrzik az emlékükben az elmúlt időszak kórokozóit és legközelebb sokkal gyorsabban és hatékonyabban képesek ellátni feladatukat.

Az allergia egy váratlan, megváltozott immunválaszt jelent, ami egy tágabb fogalomba sorolható be: ez a túlérzékenység (hyperszenzitivitás). A hyperszenzitivitás azt jelenti, hogy az egyén a környezetéből bármi olyanra reagál, amire mások nem.
 

Forrás: Webbeteg

A naponta több órát TV-t néző gyerekeknél nagyobb a kockázat az asztma kialakulására - közölték brit kutatók a Thorax című szakfolyóirat nemrég megjelent számában.

Megállapításaikat a brit orvosok arra a tanulmányára alapozták, amely 3000-nél több gyerek légzőszervi egészségi állapotát követte 1991-es és 1992-es születésük óta. Megfigyelték, hogy a gyerekek 3,5 és 11,5 éves kora között észrevehetően növekedett az asztma előfordulási aránya.

Az asztmás tüneteket nem mutató kisgyerekek közül nyolc év elteltével hat százaléknál állapították meg a gyulladásos betegséget. Azoknál a gyerekeknél, akik a szülők elmondása szerint napi két óránál hosszabb ideig néztek televíziót, kétszer nagyobb volt az asztma kifejlődésének kockázata.

A kutatók úgy vélik, hogy a mozgásszegény életmód és a rossz fizikai erőnlét káros hatással lehet a légzőszervek fejlődésére, különösen a légutak sima izmaira. A követéses vizsgálat idején, a kilencvenes években még nem terjedt el széles körben a személyi számítógépek és játékkonzolok használata, ezért választották az elemzéshez a televíziózást.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint egyes országokban a gyerekek 30 százalékánál alakul ki a gyulladásos betegség.

Forrás: MTI

Már régóta ismert, hogy a fiúk körében gyakoribb az allergia, mint a lányoknál. Amerikai kutatók egy tanulmányban azt állítják, hogy a férfiak légútjainak érzékenysége az évek múltával csökken.

A fiúk nagyobb eséllyel növik ki az asztmát, mint a lányok. Erre az eredményre jutottak amerikai tudósok, miután  több mint 1000 gyermek légútját vizsgálták. Az ingerlő anyagokkal szembeni érzékenység az idő múlásával csökkent a fiúk között, míg a lányok esetében ugyanolyan maradt, állítja a tanulmány. Kelan Tantisira, a Harvard Orvosi Karának munkatársa egy bostoni szaklapban számolt be a kutatás eredményeiről:
A vizsgálat alatt a gyerekeknek 9 éven keresztül évente 8-9 alkalommal kellett részt venniük egy vizsgálaton, mely alatt tüdejüket ingerelték. Az úgynevezett metacholinteszt alkalmával a metacholin nevű anyag a hörgőkre olyan szűkítő hatást gyakorol, ami hasonló ahhoz, amit egy asztmás roham során élnek át.
Csaknem kétszeres a különbség a nemek között.
Éppen 9 év elteltével a kutatók végül egyértelmű tendenciát mutattak ki. Míg az az adag, ami a hörgők szűküléséhez vezetett az évek során, a fiúk esetében egyre nagyobb volt, addig a lányok körében az összeszűkölést kiváltó gyógyszeradag mennyisége nem változott.

16 évesen a fiúknál átlagosan kétszer akkora adagra volt szükség, mint a lányoknál, hogy ugyanazt a reakciót elérjék. 18 évesen a lányok mindössze 14 százalékánál volt tapasztalható a légutak érzékenységének csökkenése, míg a fiúk 27 százalékánál volt ugyanez tapasztalható.

A tanulmány eredményei segítenek megmagyarázni, miért tapasztalhatók nemi különbségek az asztma esetében. A Tantisira vezette kutatócsoport vizsgálatai még nem értek véget: a kísérleti alanyok legtöbbje már nagykorú, így lehetségessé válhat egy második tanulmány elkészítése, melyben főként azokat a személyeket vizsgálnák, akiknél időközben megszűnt az asztma.

Forrás: WEBBeteg

A császármetszéssel világra hozott gyerekek hajlamosabbak az asztmára, állapították meg holland kutatók. Erről a minap adott hírt a BBC brit közszolgálati hírportál a Thorax című orvosi szaklap alapján.

A holland kutatók csaknem 3 ezer gyereket vizsgáltak meg, és azt találták, hogy a császárral születetteknél 80 százalékkal nőtt annak a kockázata, hogy 8 éves korukra asztmájuk lesz. A császármetszés és az allergia összefüggését már korábbi tanulmányok is kimutatták.

A kutatásvezető, Caroline Roduit - aki most a zürichi gyermekkórházban dolgozik - úgy gondolja, hogy nem véletlenül nőtt a fejlett országokban az asztma gyakorisága, amint a császármetszések is tömegessé váltak. Az 1970-es években még csak a szülések 5 százalékánál alkalmaztak császármetszést, 2000-ben pedig már 30 százalékánál.
A doktornő szerint az összefüggésnek az egyik oka az immunrendszer születés utáni beprogramozásában kereshető. A császármetszéssel világra hozott újszülöttek nem találkoznak olyan hamar a szülőcsatornában található mikrobákkal, mint a normális úton született kisgyerekek.

A kutatónő szerint a szülő nőket figyelmeztetni kellene arra, hogy a császármetszéstől könnyebben válhat asztmássá a születendő gyerek, különösen akkor, ha a szülők allergiásak.

Forrás: Független Hírügynökség

Rövid leírás
(másnéven: astma)
Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni.

Előfordulás
Magyarországon az össznépesség 2-3 %-át érinti az asztma. Gyermekek között a gyakoriság országosan még nem éri el az egy százalékot, de a betegek száma folyamatosan nő. A kezeletlen légúti allergiások 20-40%-a idővel asztmás lesz.
Az ESKI 2000 évi adatai alapján mind a férfiaknál, mind a nőknél Észak-Alföldön legmagasabb az asztmában szenvedők száma. Legalacsonyabb százalékos megbetegedést a férfiaknál Nyugat-Dunántúlon, a nőknél Dél-Dunántúlon regisztráltak.

Az asztma kezelésére több lehetőség közül választhatunk. Ilyen többek között a sóterápia is.
A száraz sóterápiás kezelés során az előzőleg szárított, ionizált sót a legkisebb hörgőcskék átmérőjével megegyező méretűvé porlasztják, majd a levegőbe fújják.

A sót belélegezve az apró szemcsék eljutnak ugyan oda, ahová az egészségre káros mikroorganizmusok, és rájuk tapadnak. A só- szemcsék először dehidratálják, majd rongálják a káros mikrobiológiai sejtek fehérjeszerkezetét, elpusztítva ezzel azokat. Ezt követően a nyálkahártya viszkozitása (sűrűsége) csökken, a pangó lerakódások, melyek beszűkítették a hörgőcskéket, a légutakból köhögéssel távoznak. Az immunrendszer által létrejött gyulladás eleinte csökkeni kezd, majd megszűnik, végül a légutak természetes mikroflórája újra benépesíti a területet.

Bővebben: Sóterápia

Van-e összefüggés a táplálkozás és az allergiás eredetű légzőszervi betegség, az asztma tünetmentesítése, kezelése között? Segíthetünk-e az asztma leküzdésében jól megválasztott ételekkel? Bármilyen furcsa is első hallásra, igen!

Az asztmás roham kialakulása - számos vizsgálat szerint - megakadályozható a gyulladásos reakció visszaszorításával. Ebben a folyamatban játszanak szerepet azok az ételek, vitaminok, ásványi anyagok, amelyek a felszabaduló szabad gyököket közömbösítik: ezeket antioxidánsoknak hívjuk. A C-vitamin, az E-vitamin, a szelén, az omega-3 zsírsav és a magnézium nagy szerepet játszanak az allergiás reakció megelőzésében.

Két átfogó amerikai tanulmány bizonyította, hogy a több C-vitamint fogyasztók körében kevesebb krónikus légúti betegség fordul elő. Gary E. Hatch vizsgálatai szerint javasolt a napi C-vitamin-bevitelt 200 mg-ra emelni. Néhány zöldség-gyümölcs, amelyben kiemelkedően sok C-vitamin van: csipkebogyó, zöldpaprika, brokkoli, padlizsán, kelbimbó, karalábé, kivi, papaya, karfiol, narancs, fejes káposzta, grépfruit, mandarin.

A másik alapvető javallat, hogy az allergiára hajlamos, illetve asztmás családokban még jobban kellene vigyázni arra, hogy a táplálék ne tartalmazzon allergéneket, vagy olyan anyagokat, amelyek hozzájárulhatnak az allergia kiváltásához. Lehetőség szerint kerülni kell a tartósítószereket, adalékanyagokat, és ügyelni arra, hogy a magas rizikójú csecsemő 4-6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon és első életévében a tápláléka tehéntej-, tojás-, és halfehérje-mentes legyen.

További hasznos tanácsok asztma esetén: Sóterápia

Allergiás megbetegedések szempontjából magas kockázatúnak tekinthető az ember, akinek legalább egy egyenes ági rokona valamilyen allergiás betegségben szenved. Ez a kockázat egy szülő allergiás megbetegedése esetén 25-40%, mindkét szülő azonos allergiás betegsége esetén azonban akár 70-80% is lehet.

Mi az az atópia?

A szakirodalomban létezik az "atópiás menetelés" (atopic march) fogalma. Atópiás egyénnek hívjuk azt a szerencsétlen polgártársunkat, aki veleszületetten hajlamos az allergiás megbetegedések kialakulására. Az egyes atópiás kórképek jellegzetes életkorban kezdődnek. Az első megjelenés lehet a csecsemőkorban az atópiás dermatitis, illetve a tej, vagy alkotórészeivel szemben tapasztalt táplálékallergiák. Kisgyermek-, kisiskoláskorban az asthma bronchiale a leggyakoribb. Általában serdülőkórban kezdődik a szénanátha, az utóbbi időben a betegség kezdete azonban a fiatalabb kor felé tolódott el. Ezek a kórképek gyakran egymás után vagy átfedésekkel, de ugyanazt a beteget érintik. Hogyan lehet elkerülni az allergiás kórképek kifejlődését?

Az allergiás kórképek kezelése kiváló orvos-beteg kapcsolatot feltételez. Az első ellátó általában a háziorvos. A háziorvos jó esetben alapos rálátással van a felmenőkre, de akár az egész családra. Felelőssége tehát óriási: kezében van a megelőzés lehetősége!
Nem lehet elég korán kezdeni, a táplálékallergia kialakulásának megakadályozására (ami tehát az atópiás menetelés első lépése) fontos, hogy a csecsemő minél később találkozzon magas allergén aktivitású idegen táplálékfehérjékkel!
A légúti allergiák megelőzésének alapja a gyakori légúti allergének lehetőség szerinti minél tökéletesebb kiküszöbölése, csökkentése. Érdemes ismert családi előfordulás esetén a lakóhely célszerű kialakítása is.
Szintén hasznos a rendszeres sóterápiás kezelés, akár immunerősítés, vagy megelőzés céljából is.

Az allergiás betegségek számának emelkedése világjelenség. A folyamat az iparilag fejlett országokban a legkifejezettebb. A szakemberek többek között az úgynevezett civilizált életformát tarják felelősnek. Az allergiás kórképek az egyre nagyobb számú beteg ellátása révén jelentős terhet rónak az egészségügy minden szintjére, ezért mindenképpen érdemes beszélni a dologról.

A betegek szemszögéből mi az első jele egy népbetegségnek?

A szakrendelőkben tapasztalható zsúfoltság, és a hosszú várakozási idő. A magyar helyzet sajnos a következő: a beteg egy ideig tüsszög-krákog, majd gyanút fog és megkérdezi a szomszédot/havert, hogy nem allergia-e? Jó esetben szénanátha esete forog fenn, és találnak is rá gyógymódot. Rossz esetben valami egyéb baj áll a panaszok hátterében és akkor a beteget még meg is mérgezik valami antiallergikummal.
A betegek tökéletes ellátása érdekében szoros együttműködésre van szükség az ellátó (házi és gyermekorvosok, valamint a szakorvosok) egészségügyi személyzet és a beteg között. Nagyon fontos, hogy már ez első ellátó (a szomszéd/haver után) alapos ismeretekkel rendelkezzen az allergiás betegségekről. Az első ellátás nagyon fontos, az allergiás kórképekre is igaz a régi axióma, miszerint az időben elkezdett kezelés a gyógyulás/tünetmentesség esélyeit nagyban javítja. Az allergiás kórképek jelentős része légúti, a tüneteik könnyen felismerhetők. Sokszor azonban a kevésbé jellegzetes tünetek hátterében (gasztrointesztinális tünetek, gyarapodási elégtelenség, adekvát vaskezelésre nem reagáló vashiányos vérszegénység) is feltételezni kell allergiás megbetegedést.

Allergi, asztma esetén: Sóterápia

Az allergia a negyedik legfontosabb nem-fertőző betegséggé vált világszerte az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalomban eléri a 30%-ot.

A parlagfű gyakran okoz az arra érzékeny személyeknél szénanáthát. A betegség a mindennapi életvitelünket jelentősen befolyásolja. Csökkenti a teljesítőképességet a munkában és tanulásban egyaránt. Alvászavarhoz és a fenti panaszokon keresztül kimerültséghez vezet. Tünetei a közönséges meghűléshez hasonlóak: hirtelen jelentkező, vízszerű orrfolyás láz nélkül, tüsszögésekkel, amik jelentkezhetnek rohamszerűen is és kísérheti szem- és torokviszketés is. Az egyik leggyakoribb kiváltója a virágzó növények szabad szemmel nem látható virágpora.

Az allergiás tüneteket úgy szüntethetjük meg, ha kiküszöböljük életterünkből az allergént. Ez szénanátha esetén szinte lehetetlen, de számos apró praktikával a pollennel való "találkozást" mérsékelhetjük, ha tudatosan csökkentjük az allergénnel való érintkezést.

Mit tehetünk?

Az allergiás nátha tüneti kezelését fül- orr- gégész vagy allergológus szakorvos határozza meg a tünetek jellege és súlyossága alapján. Úgy választ a rendelkezésére álló tabletták, orrcseppek, szemcseppek, orr-spray-k közül, hogy közben odafigyel a páciens kísérő betegségeire is. Ha a pollenallergia ismert tünetei mellett köhögés vagy nehézlégzés is jelentkezik, azonnal tüdőgyógyászhoz kell fordulni, mert ezek a tünetek már az allergiás folyamat továbbterjedését mutatják az alsó légutak, a tüdő felé.

Forrás: "Parlagfűmentes Magyarországért" Tárcaközi Bizottság

Az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. Hazánk mai területén már a 20-as években megtalálható volt a dél-somogyi részeken. Ekkor elsősorban nagy uradalmakban jelent meg, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt kezdetben csak a déli részeken, majd tovább észak felé.
Nem sok idő telt el, megszokta az éghajlatot és mára az egyik legigénytelenebb és legagresszívebb gyomnövényünk. 

A parlagfű leggyakoribb felszaporodási helye, a megbolygatott talajú elhanyagolt parlagterületek, mint például a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, kertek stb. területei.
Először 1950-ben vizsgálták a gyomok előfordulását Magyarországon, ekkor a parlagfű "csak" a 21. helyen állt a gyakoriság és a területi eloszlás vonatkozásában, mára a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény.

Miként védekezzünk a parlagfű ellen?

A legfontosabb, hogy minden alkalmas eszközzel hosszú ideig kell védekezni, annak érdekében, hogy tartós eredményt érjünk el.

A kézi gyomlálás az egyik leghatékonyabb módszer. Ezt a módszert csak a virágzás előtti időbe ajánljuk, mert a nagy tömegű pollennel való találkozás egészségre gyakorolt hatása minden életkorban kedvezőtlen.

A kaszálás és a kapálás további környezet- és költség kímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így nem tudnak újrahajtani.

A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést ellene.

A vegyszerrel gyomirtás esetén fontos gondosan megválasztani a gyomirtó szert és ügyelni kell arra is, hogy a minél fiatalabb legyen a gyomirtóval kezelendő növény. Legcélszerűbb a vegyszerrel történő gyom-mentesítést akkor végezni, amikor a gyomnövények zöme már kikelt, és már elegendő levélfelületük van a szerek felvételéhez. A védekezéseket legkésőbb a parlagfű 10 cm-es állapotáig el kell végezni.

Amennyiben kellő ismeret hiányában nem tudunk növényvédő szert választani a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok, szívesen segítenek a szaktanácsadásban.

Forrás: "Parlagfűmentes Magyarországért" Tárcaközi Bizottság