Ha allergiát okozó anyag kerül krónikus orrüreg-gyulladásos (szinuszitisz) betegek orrába, fokozódik a gyulladásos válasz, melyet röntgen- és ultrahangos vizsgálat is megerősített - olvasható az Archives of Otolaryngology - Head & Neck Surgery című folyóirat lapjában a hollandiai Bredában található Allergiás Kutatási Alapítvány munkatársainak tanulmánya.

Az már eddig is ismert volt, hogy a nazális allergének az orrnyálkahártya gyulladását okozzák, azonban a melléküreg gyulladást korábban senki nem írta le.


Jelenleg a legfontosabb módszert a megelőzés, az allergén elkerülését jelenti, de még jobb a természetes megoldás, például a sóterápia.

A légúti allergia esetén  alkalmazott gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. Éppen ezért legtöbbször komoly gyógyszereket kapnak az allergiás betegek még komolyabb mellékhatásokkal. Hörgőtágító készítményeket, szteroidokat, esetleg  injekciós kezelést (nagyon komoly mellékhatással).

A korábban forgalomba hozott antihisztaminok leggyakoribb mellékhatása az álmosság.
A nyálkahártyalohasztó szerek emelhetik a vérnyomást, további mellékhatása lehet az álmatlanság, zavartság, zavart vizeletürítés.
A szteroidoknak számos nem kívánt hatása van. Ezek elsősorban akkor jelennek meg, ha a szteroidot tabletta formában és hosszú ideig szedik. Rövid ideig tartó kezeléskor megjelenő mellékhatások: súlygyarapodás, magasvérnyomás.
Hosszú ideig tartó kezelés mellékhatásai: cukorbetegség, szürkehályog, növekedési visszamaradás, magasvérnyomás, izomgyengeség. Az inhalációs szteroidok köhögést és szájüregi gombafertőzést okozhatnak.

Ezzel szemben a sóterápia egy természetes gyógymód.

A száraz sóterápiás kezelés során az előzőleg szárított, ionizált sót a legkisebb hörgőcskék átmérőjével megegyező méretűvé porlasztjuk, majd a levegőbe fújjuk. A sót belélegezve az apró szemcsék eljutnak ugyanoda, ahová az egészségre káros mikroorganizmusok, és rájuk tapadnak. A sószemcsék először dehidratálják, majd rongálják a káros mikrobiológiai sejtek fehérjeszerkezetét, elpusztítva ezzel azokat.

Ezt követően a nyálkahártya viszkozitása (sűrűsége) csökken, a pangó lerakódások, melyek beszűkítették a hörgőcskéket, a légutakból köhögéssel távoznak. Az immunrendszer által létrejött gyulladás eleinte csökkeni kezd, majd megszűnik, végül a légutak természetes mikroflórája újra benépesíti a területet.

Természetes hatásmechanizmusánál fogva, a száraz sóterápia - a gyulladást nem csökkentő hörgőtágítók, valamint a komoly mellékhatásokat okozó szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő inhalációs gyógyszerek mellett-, egy egészségre igen kedvező, a tüdő öntisztulását elősegítő, szelíd, mellékhatásoktól mentes alternatív terápia.

Kipróbálom»

A légúti allergia egy speciális gyulladás. Ezért a gyulladáscsökkentés és az immunerősítés jelenti a kezelést.
Az ilyenkor alkalmazott gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése.

A kezelés során hörgőtágító készítményeket, szteroidokat (mellékhatásokkal), esetleg  injekciós kezelést (nagyon komoly mellékhatással) is javasolhatnak.
Emellett számos alternatív megoldás létezik a légúti allergia kezelésére.
Ilyen a sóterápia is.

A száraz sóterápiás kezelés során az előzőleg szárított, ionizált sót a legkisebb hörgőcskék átmérőjével megegyező méretűvé porlasztjuk, majd a levegőbe fújjuk. A sót belélegezve az apró szemcsék eljutnak ugyanoda, ahová az egészségre káros mikroorganizmusok, és rájuk tapadnak. A sószemcsék először dehidratálják, majd rongálják a káros mikrobiológiai sejtek fehérjeszerkezetét, elpusztítva ezzel azokat.
Ezt követően a nyálkahártya viszkozitása (sűrűsége) csökken, a pangó lerakódások, melyek beszűkítették a hörgőcskéket, a légutakból köhögéssel távoznak. Az immunrendszer által létrejött gyulladás eleinte csökkeni kezd, majd megszűnik, végül a légutak természetes mikroflórája újra benépesíti a területet.

Természetes hatásmechanizmusánál fogva, a száraz sóterápia - a gyulladást nem csökkentő hörgőtágítók, valamint a komoly mellékhatásokat okozó szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő inhalációs gyógyszerek mellett-, egy egészségre igen kedvező, a tüdő öntisztulását elősegítő, szelíd, mellékhatásoktól mentes alternatív terápia.

Kipróbálom ->

A légúti allergia egy speciális gyulladás.
Az allergiás asztma vezető tünete az allergén belégzését követően váratlanul fellépő nehézlégzés, amelyet száraz köhögés és mellkasi feszülés érzése kísér.
A légzéskor a hörgők görcse miatt a kilégzés nehezített.
Egy rohamot kísérő sípolás gyakran szabad füllel is hallható.

Súlyosabb esetben nemcsak a kilégzés, de a belégzés is nehezített: a beteg a légzési segédizmait - a mellizmokat, a vállöv izmait, a nyaki izmokat - is igénybe veszi, ennek ellenére még a beszéd is nehezére esik.
A köhécselés, köhögés gyakran bevezetője a rohamnak, de előfordul, hogy ez a beteg egyetlen panasza. 

A légúti allergiára jellemző még emellett az orrviszketés, az orrfolyás, az orrdugulás és a gyakori tüsszentés is. A tüneteket általában a kötőhártya gyulladása kíséri, amely könnyezéssel és a szem viszketésével jár.
Az allergiás állapot jelentős korlátozó hatással bír a mindennapi tevékenységre: az alvászavar a koncentrációs képesség csökkenéséhez vezet és negatív hangulati hatást eredményez.

Allergia kezelése >

Az elmúlt napokban a kedvezőtlen meteorológiai helyzet miatt a levegő szennyezettsége az ország számos területén jelentősen megemelkedett - közölte a környezetvédelmi tárca.

A szállópor koncentrációja - még a helyi szennyezéstől távol elhelyezett háttér mérőállomásokon is - meghaladja az egészségügyi határértéket, illetve több mérőállomás környezetében elérte vagy meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket is. A minisztérium ezért arra kéri a lakosságot, hogy kerüljék a forgalmas utakat, csomópontokat, aki teheti használja a tömegközlekedést, és ne fűtsön fával vagy szénnel. Az ország levegőminősége várhatóan a következő napokban javulhat - állítja a szaktárca közleményében. Mint írják, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint már megérkezett a déli, délkeleti szél, amelyet viharos lökések kísérnek. A változékony szeles, csapadékos időjárás kedvezően hat a levegőminőség alakulására.

A levegőminőség romlása főként az időseket, a gyermekeket és az asztmában vagy egyéb légzőszervi betegségekben, illetve a keringési betegségekben szenvedőket érinti. Az ilyen betegségekkel élőknél légzőszervi tünetek jelentkezhetnek és súlyosbodhatnak a panaszaik. Az asztmásoknál szükséges lehet az egyéni védőeszköz használata.

Magyarországon 55 - ebből Budapesten 11 - automata monitorállomás műszerei mérik folyamatosan a levegő szennyezettségét. Az aktuális adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján, az interneten tekinthetők meg (www.kvvm.hu/olm).

Forrás:  HáziPatika.com

Reményt adhat a dohányzó asztmásoknak, hogy a leszokással - legalább részben - visszafordítható a tüdőkárosodás. Holland kutatók megállapították, hogy amint megválnak káros szenvedélyüktől, javul a légutakat bélelő nyálkahártya duzzanata.
A dohányfüst fokozza a nyálkahártya megvastagodását, magyarázta Martine Broekema, az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine decemberi számában megjelenő tudományos közlemény vezető szerzője, a Groningeni Egyetem kutatója. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a dohányzó asztmás betegek tünetei - a légszomj, a nyáktermelés - súlyosabbak, mint nem dohányzó társaiké.

147 asztmás beteg, 35 dohányzó, 46 ex-dohányos és 66 nem dohányzó résztvevőjük vizsgálata alapján Broekemaék bizonyították, hogy a dohányzók légutaiban több nyák termelődött, mint a sosem dohányzókéban. A két csoport tüdő gyulladásos profilja is eltérést mutatott. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy leszokást követően javul a légutakat bélelő nyálkahártya duzzanata, tette hozzá Broekema.

Forrás: Házipatika

Ősi gyógymód, de még ma is az egyik leghatékonyabb: megfázás esetén a helyi meleg alkalmazása. Erre szolgál a gőzölés (vagyis inhalálás) és az annál sokkal egyszerűbben kivitelezhető "lámpázás", vagyis az infralámpa használata. Az infrasugarak ugyanis behatolnak a mélyebb területekre, mint pl. az orr melléküregeibe, és azokat felmelegítve segítik elő a gyógyulást, illetve akadályozzák meg a súlyosabb tünetek kialakulását.

A lakásban a szokásosnál is gyakrabban kell szellőztetni! A betegség miatt megsokszorozódik a vírusok száma a légtérben, s ezeket az ismételt, de egyszerre csak néhány percig tartó levegőztetéssel távolíthatjuk el a legjobban (így ugyanis a lakás sem hűl le).

"Ha kezelik a náthát, hét nap alatt meggyógyul, ha nem kezelik, eltarthat egy hétig is" - ez a régi mondás jól illusztrálja, hogy a vírusoknak ma még nincsen valóban hatékony gyógyszere: magának a szervezetnek kell legyőznie őket. Semmi értelme tehát antibiotikumot szedni, mert úgyis hatástalanok, és csak a pénztárcánkat apasztjuk vele. Mindaddig, amíg a szervezetünk az erősebb - és ez szerencsére az esetek legtöbbjében így van -, és szövődmény nem jelentkezik, elegendő a kezelést a fenti módszerekkel folytatni.

Ha láz, ízületi fájdalmak, hasmenés, hányás vagy más, már nem a nátha tünetei közé tartozó jelenség mutatkozik, forduljunk kezelőorvosunkhoz, ő meg tudja ítélni, hogy valóban másik betegségről van-e szó, és szükséges-e a terápián módosítani. Nélküle ne kezdjünk el szedni semmiféle, egyébként csak receptre felírható, de a házipatikában esetleg mégis meglévő gyógyszert!

Forrás: Vitalmed

Mit tegyünk, ha megfáztunk?

A legfontosabb továbbra is a C-vitamin. Legalább ilyen lényeges a bőséges folyadékfogyasztás: meleg, de nem forró teát (a forróság ugyanis tönkreteszi a C-vitamint), gyümölcslét ajánlunk a legszívesebben.

Az orrdugulás ellen vény nélkül kaphatók orrcseppek, a megfelelőt annak ára, illetve alkalmazásának kényelmessége alapján érdemes kiválasztani. Ne feledjük, hogy gyerekek sok esetben nem kaphatják a felnőttek részére rendelkezésre álló szereket!

Az ősrégi, szalicilt tartalmazó medicinák (Kalmopyrin, Istopirin, Aspirin) mellett a patikákban számtalan, különböző hatóanyag-kombinációkat tartalmazó szer kapható. Ezekről a gyógyszertárban részletes tájékoztatást adnak. Nagyon vigyázzunk azonban arra, hogy minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, megzavarhatják egyéb betegség miatt szedett gyógyszerek hatását, és előfordulhatnak allergiás reakciók is. Mindig olvassuk el a mellékelt tájékoztatót, és adott esetben inkább konzultáljunk a gyógyszerésszel, illetve háziorvosunkkal.

Forrás: Vitalmed
 

A meghűlés általában nem jár lázzal, annak megjelenése már szövődményre utal. A viszonylag enyhe megbetegedés miatt legyengült szervezetet ugyanis ilyenkor könnyebben érik el a más betegséget előidéző kórokozók. Ugyancsak szövődmény jele, ha az orrunkból kifújt váladék színesedik, a zöld, sárga váladék megjelenése már baktériumok jelenlétére utal.

Előzzük meg!

Sok mindent tehetünk a betegség megelőzéséért; környezetünk védelméről (zsebkendő!) már beszéltünk. Saját védekezőképességünket a jól ismert C- vitaminnal javíthatjuk. Az általában elegendő napi egy tablettát (60mg) ilyenkor érdemesebb megemelni minimálisan napi 3x1-re. Fontos tudni, hogy a C-vitamin úgynevezett vízben oldódó vitamin, ezért szervezetünk nem képes raktározni. Mindennap el kell fogyasztanunk tehát a szükséges adagot, a szervezet számára felesleges, fel nem használt mennyiség ugyanis a vizelettel távozik.

Legalább ilyen lényeges testünk védelme a réteges öltözködéssel: sem a hideg, sem a túlmelegedés nem használ. Ha kilépünk, öltözzünk, ha belépünk, vetkőzzünk! Fontos, hogy testünk hőmérséklete lehetőleg állandó legyen. Jól védhetjük a nyakunkat a sállal, de soha ne tegyük a szánk vagy a kisgyerekek szája elé: a kilélegzett levegő nedvességtartalma ugyanis a hideg miatt a sál száj felőli oldalán lecsapódik, és a belélegzett hideg levegőt fogja nedvesíteni. A belélegzett hideg, nedves levegő pedig csaknem biztosan a megfázáshoz vezet.

Szintén jó megoldás az immunrendszer megerősítésére: a rendszeres sóterápiás kezelés!

Forrás: Vitalmed

Sokféle, egymástól kisebb-nagyobb mértékben különböző vírus okozhatja a megfázást. Ezek mind szeretik a nedves, nyirkos időt, és keresik a kisebb ellenállóképességű embereket. Általában nem okoznak komolyabb megbetegedéseket, csak nagyon sok kellemetlenséget.

Az egyik legjellemzőbb tünet a nátha: az orrból csepegő váladék ilyenkor víztiszta, és az orr nyálkahártyájának megduzzadása miatt az orron át történő légzés is nehezített. Noha az nagyon is fontos volna, hiszen a belélegzett levegőnek fel kell melegednie testünk hőmérsékletére, s e folyamatban az orrban található, elsősorban ezt a hőszabályozási funkciót ellátó hajszálérgomolyag nagy szerepet játszik.

A legfontosabb: erősítsük meg immunrendszerünket a megfázásos időszak előtt. Akár házi praktikákkal, akár vitaminokkal, de erre tökéletes megoldást jelent a sóterápia is!



Forrás: Vitalmed

A régi vágású családorvosok egyik legkedveltebb szava volt az "ágynyugalom". Mit is jelent ez?

Azt, hogy a szervezetünk időt, lehetőséget kap arra, hogy teljes energiáját a gyógyulásra összpontosíthassa. Pihenéssel, kellemes meleggel segítünk visszanyerni erőit, ráadásul ez idő alatt a stressztől is megkíméljük.

Érdemes a lehető legjobban előkészülni, hogy zavartalanul tölthessük a regenerálódásra, gyógyulásra szánt időt.

Apróságok, de fontosak lehetnek: készítsünk oda az ágy mellé mindent, amire szükségünk lehet, hogy ne kelljen kiugrálni. Legyen ott elegendő papír zsebkendő (meg egy zacskó a használtaknak), orrkenőcs, orrcsepp, szükség esetén más gyógyszer is, telefon, távirányító, egy jó könyv, egy kancsó limonádé vagy egy palack ásványvíz.

Mielőtt lefeküdnénk, jól szellőztessük ki a szobát. Páradúsabb levegő jót tesz ilyenkor, így tegyünk a radiátorra egy edényben valami menta, eukaliptusz, citrom illóolajos vagy kamillateás párologtatót.

Egészségesen mindenki tisztában van azzal, hogy a nátha, a meghűlés nem tartozik a halálos betegségek közé, de amikor lesújt, legszívesebben azonnal ágyba feküdnénk miatta. Legszerencsésebb, ha ezt meg is tehetjük.

Ha köhög, tüsszög, náthás, hurutos a szeme, a legjobb, amit tehet, hogy legalább egy-két napra "kivonja magát a forgalomból", és megajándékozza magát a gyógyulásra szánt idővel. Ha olyan szerencsés, hogy ezt meg is teheti, használja ki! A szervezete hálás lesz ezért a figyelemért is, fokozott munkabírással, tartósan jó közérzettel "fizet érte". Az egyszerű nátha ugyanis valóban egyszerű betegség, többnyire vírusfertőzés, de ha elhanyagolják, bakteriális felülfertőződéssel elhúzódó, nagyobb baj is lehet belőle.

 
 

Azok az asztmások, akik kevesebb, mint tizenkét évet jártak iskolába, rosszabbul kontrollálják betegségüket, és sűrűbben szorulnak sürgősségi ellátásra képzettebb társaiknál - áll a Respiratory Research decemberi számában. A képzetlenebb betegcsoport tagjai saját beszámolójuk szerint 55 százalékkal többször kerültek sürgősségi osztályra az elmúlt évben.

A 871 felnőttet vizsgáló szakértők szerint mindez nem az iskolázatlanságnak, hanem az azzal járó rosszabb anyagi körülményeknek köszönhető. A szegénységben élők rosszabb, szennyezettebb környezetben laknak, körükben gyakoribb a dohányzás és a penész.

Bár gyermekeknél már régen kimutatták az asztma és a társadalmi-gazdasági helyzet közti összefüggést, kanadai felnőtteknél mindeddig még hiányzott a tudományos bizonyíték - hangsúlyozta Dr. Kim Lavoie, a montreali Szent Szív Kórház kutatója, a közlemény társszerzője.

Fontos, hogy az egészségügyben dolgozók tudatában legyenek annak, hogy szegényebb asztmás betegeik hajlamosabbak az egészségtelen, az asztmarohamokat elősegítő életmódra.

Forrás: HáziPatika.com

A téli influenzás időszakban általában a visszafogottabb étkezéseket javasolják megbetegedett családtagjaiknak. Az erős diéta azonban legyengíti az immunrendszert, és szabad utat enged a vírusoknak.

A drasztikusan csökkentett, szervezetünkbe bevitt kalóriák megnehezítik testünk védekezését a vírusokkal szemben - feltételezik amerikai kutatók, miután a jelenséget egereken végzett kísérletek során már bebizonyították.

Forrás: Webbeteg

Az influenzavírus tovább marad életképes a levegőben akkor, ha az abszolút páratartalom alacsony, állapították meg amerikai tudósok. Ezzel tudományosan bebizonyosodott az az ősi tapasztalat, hogy a hideg téli hónapokban több ember betegszik meg influenzában, mint máskor.

Amikor a levegő abszolút páratartalma alacsony - mint a betegség csúcsidőszakában, januárban és februárban - akkor a vírus tovább marad életképes és a fertőzési arány növekszik.

 

Forrás: Független hírügynökség

Tudósok végre kiderítették, hogy miért pont télen van influenzajárvány: a vírus a hideg és száraz levegőt szereti. Ráadásul a szervezetünk a hidegben nem tudja elég gyorsan eltakarítani a kórokozót.

Eddig nem tudtuk a választ arra az egyszerű kérdésre, hogy miként terjed az influenza, és hogy a járvány miért éppen télen vonul végig a fél világon. Egy 1919-es orvosi feljegyzésnek hála új kísérleteket indítottak a témában, így minden kiderült az ádáz kórokozóról.
Kilégzés, fertőzés

Nehéz az influenzát tanulmányozni, mert a laboratóriumokban élő kísérleti állatok a vírusra másképp reagálnak, mint az emberek. Az egerek köreiben például nem ugyanaz a vírustörzs terjed, és a rágcsálók nem is fertőzik meg egymást. Bár a vadászmenyét hasznos kísérleti alanynak bizonyult, a kutatók utálják, mert nemcsak nagy és drága, de még harap is.

Szerencsére az amerikai hadsereg orvosai 1919-ben leírták, hogy az 1918-as járványban elpusztultak a laboratóriumaikban használt tengerimalacok, tehát kiderült, hogy a tengerimalacok elkaphatják az embert is megbetegítő influenzát. A New Scientist cikke szerint manapság ritkán kísérleteznek tengerimalacokkal, ezért nem próbálkozott velük senki sem.

Peter Palese, a Mount Sinai Medical School munkatársa több száz tengerimalacot megfertőzött emberi influenzával, majd különböző hőmérsékleten és páratartalmon megnézték, hogy miként terjed a kór. Az állatok ketrecei elég messze voltak egymástól, így azt is bebizonyították, hogy a kór nem fizikai érintkezéssel terjed. Mivel a tengerimalacok nem köhögnek és nem is tüsszentenek, egyszerűen a kilélegzett levegő szállította tovább a vírusokat.
Gyenge védelem

Szobahőmérsékleten és viszonylag alacsony, 20-35 százalékos páratartalmon, illetve közepes (65 százalékos) páratartalomnál jól terjed a vírus. Kevésbé terjed 50 százalékos páratartalomnál, 80 százalék fölött pedig egyáltalán nem. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy magas páratartalomnál a vírust szállító cseppek kicsapódnak. A száraz levegő egyébként az orr védelmi vonalait is gyengíti.

A hőmérséklet azonban a páratartalomnál is fontosabb tényező. 5 Celsius foknál az állatok olyan páratartalom esetén is könnyen megfertőződtek, amely melegebb környezetben megállította a vírust. Hidegben az állatok orra két nappal hosszabb ideig menedéket nyújtott a vírusnak. Ez azért van, mert hidegben a nyálka ragadósabb, a szervezetünk nehezebben bánik el a vírussal.

Forrás: index.hu
 

Ezen valószínűleg sokan gondolkodnak így a járvány kellős közepén. Az influenzavírusok egész évben léteznek, mégsem hallani arról, hogy valaki nyáron betegedne meg ebben az igen kellemetlen és bizonyos esetekben súlyos szövődményekkel járó nyavalyában.

Születtek persze az idők során mindenféle elméletek arról, hogy miért télen támad a régen spanyolnátha néven emlegetett influenza, és valamennyi igazságtartalma valamennyinek van.
Az egyik szerint például a járványok kialakulásának az az oka, hogy a hideg évszakban többet vagyunk zárt helyiségekben és kevesebbet szellőztetünk, így könnyebben átadjuk egymásnak a betegséget.
Más magyarázat azt emeli ki, hogy a szervezet D-vitamin szintje meghatározza, mennyire vagyunk ellenállóak az influenzavírussal szemben. Télen, amikor alig süt a nap, a legtöbbünk D-vitamin hiányban szenved, vagyis hajlamosabb elkapni a vírust.

A mai kutatások azonban megállapították, hogy az influenza kórokozója az alacsony abszolút páratartalmat kedveli, márpedig télen a hőmérséklettel együtt a levegő páratartalma is csökken. Nyáron, a meleg és páradúsabb levegőben hamarabb elpusztulnak a vírusok. A hideg és száraz időben azonban jól érzik magukat, tovább élnek gazdaszervezet nélkül is, például a kilincseken vagy a járművek kapaszkodóin. A hidegben ráadásul az emberek nyálkahártyái is kiszáradnak, így könnyebben megtapadnak rajtuk az influenzavírusok. Az elegendő nedvességet termelő nyálkahártyák egyébként segítenék a kórokozók kimosását a szervezetből.

Szakemberek szerint a mostani járványos időkben, amikor például a kórházakban is látogatási tilalom van, segíthetne a betegség kordában tartásában, ha növelnék a sok emberrel telezsúfolt helyiségekben a páratartalmat. Ez a melegebb benti levegővel együtt segíthetne a vírusok terjedését megakadályozni.
 

A közhiedelemmel ellentétben az allergiásoknak nem használ a páradús levegő. Még az asztmások is jól teszik, ha körülbelül 50 százalékos páratartalomnál megállnak, mert az ennél magasabb páratartalmú közeg jó élettér az atkáknak. Ha csak lehet, fogják vissza a fűtést is, ne legyen 20 foknál melegebb a lakásban.

Egy megkérdőjelezhető népi bölcsesség szerint egy gyerek akkor egészséges, ha mire felnő, "megeszik egy kiló piszkot". Ennek igazságtartalma annyi, hogy a lakókörnyezet túlzott sterilitása valóban nem egészséges, mert nem teszi lehetővé, sőt megakadályozza, hogy az első életévekben kifejlődjön, maximális teljesítőképességet érjen el az immunműködés. A szervezet védekezőképessége a külvilág kórokozóival szemben ugyanis nem veleszületett, hanem szerzett képesség, amelynek kialakulásához szükség van a különböző kórokozókkal, baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal való találkozásra is. A tisztítószerek, baktériumölő vegyszerek túlzott használata az allergiások számára ugyanakkor azzal a veszéllyel is jár, hogy az illető vegyszerre is kiterjedhet érzékenységük.

Forrás: Házipatika

Közismert, hogy az allergiásoknak a legveszélyesebb "ellenségei", leggyakoribb allergénjei éppen a közvetlen életterükben fordulhatnak elő legnagyobb számban.

Így például folyamatosan küzdeniük kell a lakásban előforduló háziporatka, penészgomba ellen, hiszen alapvetően meghatározza az állapotukat, találkoznak-e allergénekkel az otthon töltött idő alatt, vagy legalább ilyenkor viszonylagos védettséget élvezve, meg tud pihenni szervezetük. Gyakrabban és körültekintőbben kell takarítani tehát minden olyan lakásban, ahol allergiás családtag is él. Ez újabb kérdéseket is felvet, például, hogy ki végezze el ezt a munkát, milyen eszközöket, tisztítószereket érdemes használnia hozzá, és hogy nem árthat-e a túlzottan steril környezet.

A családi munkamegosztást célszerű úgy megszervezni, hogy ne az allergiában szenvedő családtagnak kelljen napi vagy nagytakarítást végeznie, sőt, ha csak lehet, ne is legyen otthon ezalatt, hiszen óhatatlanul felkavarodik, szállongó allergénekkel telítődik a levegő.

Súlyos allergia esetén az sem luxus, ha ezt a munkát bejárónővel vagy takarító kisiparossal végeztetik: adott esetben lehet, kevesebbe kerül az ő óradíja, mint amennyi a betegállomány, a kieső munka, a gyógyszerek miatti veszteség lenne.

Ha mégis az érintettnek kell takarítania, akkor készüljön fel erre alaposan: tanácsos porvédő maszkot beszereznie, vagy legalább egy nedves kendőt kössön az orra-szája elé. Nyitott ablak mellett, sőt, lehetőleg kereszthuzatban végezze el a munkát. Söprés helyett nagy
teljesítményű, megfelelő szűrővel ellátott porszívóval vegye fel a harcot a porcicák ellen. Az otthoni szőnyegtisztítás nem ajánlott, mert az atkák számára még jobb életfeltételeket teremt a párás környezet. A portörlést nedves törlővel végezze, akkor kevesebb por kerül a levegőbe.

Mivel a különböző típusú allergiák gyakran társulnak, ezért a légúti allergiában szenvedőknek gondosan kell kiválasztani, hogy milyen vegyszert, tisztítószert használnak, nehogy az azokban lévő irritáló anyagok hatására bőrtünetek is kialakuljanak. A hagyományos gumikesztyű is allergizálhat, helyette inkább egyszer használatos műanyag kesztyűt érdemes használni. A penészgomba kedvelt élőhelyeit tanácsos alkoholos oldattal, vagy speciális gombaölő szerrel végigtisztítani: ilyenek például a hűtőszekrény, fagyasztó műanyag szigetelőcsíkjai, a mosogató széle, a szemetesvödör.

Forrás: Házipatika

Egy új kutatás szerint a széles körben használt fájdalomcsillapító, az acetaminofen összefüggést mutathat a gyógyszert szedő  felnőttek és gyermekek asztmájával és szénanáthájával.

A kanadai Brit Kolumbiai Egyetem kutatói 19 vizsgálat összesen 425 ezer résztvevőjének adatait elemezték és összehasonlították az asztma kockázatát az acetaminofen-szedéssel. Kiderült, hogy az asztma átlagolt kockázata az acetaminofent szedők körében 1,63, míg a gyermekeknél 1,47-1,60. Az anyák terhesség alatti gyógyszerszedése is növelte a rizikót.

A kutatók úgy vélik, az összefüggés magyarázata az lehet, hogy az acetaminofen gátolja az asztmás gyulladásos válasz létrejöttében kulcsszerepet játszó ciklooxigenáz enzim működését.

Forrás: HáziPatika.com

Az erőteljes fékezéskor felszabaduló anyagok károsítják a tüdősejteket, bizonyították be svájci kutatók - igaz, egyelőre csak laboratóriumi körülmények között.

A Particle and Fibre Toxicology c. szaklapban megjelenő cikkből megtudhatjuk, hogy a vészhelyzetben történő intenzív fékezés a legkárosabb, de a normális fékezés is okozhat sejtkárosodást. Barbara Rothen-Rutishauser és Peter Gehr (Berni Egyetem), valamint Michael Riediker (lausannei Munkaegészségügyi Intézet) laboratóriumi körülmények között tüdősejteket helyeztek a fékezéskor felszabaduló anyagok közelébe, hogy vizsgálják a károsító hatást. A fékezésekkor szabadul fel a közlekedéssel összefüggő káros anyagok ötöde, ám eddig mégsem vizsgálták hatásaikat tüzetesen. Ezúttal kiderült, hogy a fémrészecskék ún. oxidatív stresszt okoznak, és így ártanak a sejtek közötti kapcsolatoknak.

Az elemzésből kiderült, hogy a fékezéskor felszabaduló részecskék elsősorban vas-, réz- és szerves széntartalmúak. A sejtkultúrák oxidatív stressz és gyulladás jeleivel reagáltak az anyagokra. Érdekes megfigyelés volt, hogy akkor is szabadultak fel részecskék, amikor az autókat éppen nem fékezték. Következő lépésként a kutatók szeretnék azonosítani, hogy melyik anyag pontosan milyen károsodásért felelős. Rothen-Rutishauser és Riediker szerint a kipufogógázhoz hasonlóan a fékezéskor felszabaduló káros anyagok arányát is csökkenteni kell, hogy javuljon a levegő minősége, ezáltal még inkább védjük egészségünket.

Forrás: Medipress